A Szent Jakab-kápolna Vas megyében a Szombathelytől csupán tíz kilométerre délre fekvő Ják községben áll, a jáki Szent György apátság temploma mellett. Ez a kisméretű, de történelmileg és műemléki szempontból rendkívül jelentős épület a középkori egyházi és világi funkciók szétválasztásának érdekes példájaként maradt fenn számunkra: A kápona a XIII. századi magyar kőfaragó mesterek ügyességének ékes lenyomata.
A kápolna funkciója és jelentősége – A világi plébániatemplom szükségessége
A középkori szerzetesi templomokban jól dokumentált volt egy gyakorlat: az apátsági vagy kolostori bazilikák nem láthattak el plébániai funkciókat. Ez azt jelentette, hogy a körülötte élő egyszerű közösség – a parasztok, kézművesek és a településen élő világiak – számára külön, saját templomra volt szükség.
Magyarország legkiemelkedőbb román kori alkotása – Ják 1. rész
Jákon ezt a szerepet töltötte be a Szent Jakab-kápolna, amely a nagyobb, reprezentatív apátság templomával szemközt, annak főhomlokzatának látóterében állt. Ez az elrendezés szimbolikus jelentéssel is bírt: a világi közösség temploma tekintélyes távolságban, de vizuális összekapcsolódásban volt az apátsági házzal. A kápolna e funkciót körülbelül 1250-1260 között kezdett el ellátni, amikor az apátság ekkor még építkezésben volt.
Az építészeti jellegzetességek
A Szent Jakab-kápolna egy négykaréjos alaprajzú román stílusú kétszintes épület, amely építészetében a kortárs apátsági templom műhelyének karakterisztikus jegyeit viseli magán. A négykaréjos forma – amelyet egy központi oszlop négy irányban, egyenlő ágakkal oszlik meg – a román egyházi építészet klasszikus megoldása volt, amely érdekes módon az apátsági templom végén egyazon műhelyből származott.
Meglepő módon a kápolna díszítésében messze elmarad a közeli apátsági templomtól. Ez nem a minőség hiánya, hanem praktikus okokra vezethető vissza: a világi templom nem igényelte ugyanazt a pátoszos berendezést, mint az apátság bazilikája.
Az ablakok gömbös díszei és a kapu az apátsági templommal rokon kialakítása egyértelműen azt mutatják, hogy a kápolnát is a nagyobb templom építésében dolgozó mesterműhely emberei faragták meg. A bejárat felett látható motívumok közé tartozik az Isten báránya és az önmagukba harapó sárkányok – olyan normann-francia motívumok, amelyek az apátsági templomban is feltűnnek.
A kétszintes szerkezet: Osszárium és Istentiszteleti tér
A Szent Jakab-kápolna különleges sajátossága az, hogy kétszintes kialakítású:
- Alsó szint (Osszárium): Az alsó tér eredetileg csontház (osszárium) funkciót töltött be, vagyis a már részben bomlott testrészeket ide gyűjtötték össze a temetői felszabadítása érdekében.
- Felső szint (Istentiszteleti tér): A felső szint az igazi istentiszteleti helyiség volt, ahol a világi közösség a mise alatt összegyűlt.
Ez a kétszintes megoldás a korabeli egyházi gyakorlat szokványos megoldása volt, amely térkímélő és praktikus volt – egyidejűleg szolgálta mind a lelki igényeket, mind a gyakorlati szükségleteket.
A dekoratív felszerelés és barokk átalakulás
Az eredeti román kori berendezésből kevés maradt fenn, azonban az ásatások és restaurálás során érdekes leletek kerültek felszínre. A kápolnában találtak egy gótikus szárnyasoltárt, amely hosszú ideig az apátsági templom tulajdonát lehetett, majd később ide került át.
A barokk felújítás
A XVIII. századi barokk felújítás jelentős átalakításokat hozott a kápolnában:
- Főoltár: Az 1770 körül készült főoltár az apátsági templom főoltárából származó két angyal szoborral van díszítve.
- Szószék: A jó pásztor XVIII. századi szobra a kolostor szószékéről került ide.
- Freskók: Az 1768-ból származó barokk freskók a belső falakat díszítik – ezek a később restaurálás során ismét feltárásra kerültek.
Az ásatások: A megelőző rotunda felfedezése
Az 1991-1993 között végzett restaurálási munkálatok során a szakemberek meglepő felfedezésre jutottak. A kápolna padlószintje alatt egy korai rotunda falainak legalsó sora került elő – vagyis jól láthatóvá vált, hogy a jelenlegi román kápolna egy még sokkal régebbi, az XI. vagy XII. századi egyházi épületnek helyét foglalja el.
Ez az előző rotunda (egy kör alaprajzú épület vagy épületrész ) a következő jellegzetességekkel rendelkezett:
- Köralakú hajó.
- Félköríves szentély: Az eredeti rotunda templom szentélye félköríves volt.
- Temető: A körülötte lévő sírhelyek és temetési szokások nyomait sikerült azonosítani.
Az egyik érdekes detektálás: a Szent György templom nyugati kapuja alatt feltárt sír valószínűleg ennek az előző rotundához tartozó temetkezésből származott.
A restaurálás végén a padlóburkolatban kirajzolták az előző rotunda alapjait, így a mai látogató vizuálisan is megértheti az épületrétegeket: a régi középkori templom sírjai alatt a még régebbi rotunda templom alapfalai fekszenek.
A Schulek-Gyalus felújítások (1896-1904)
Az apátsági templom nagyobb helyreállítási kampánya részeként a Schulek Frigyes tervei alapján, Gyalus László vezetésével az 1890-es és korai 1900-as évek során a Szent Jakab-kápolnát is helyreállították. Ez a munka magában foglalta az eredeti falak visszaállítását és a belső díszítések gondozását.
Az 1991-1993-as Komplex Felújítás
A legutóbbi nagy restaurálási kampány az 1991-1993 közötti periódusban zajlott, amely magában foglalta:
- Falképek restaurálása: Az 1768-ból származó barokk freskók gondos restaurálása
- Barokk oltárok helyreállítása: Az épület barokk berendezésének visszaállítása
- Szerkezeti erősítés: Az épület statikájának megőrzéséhez szükséges munkálatok
- Padlóburkolat: Az új padlón a korai rotunda alapjainak rekonštrukciója
A Szentély dedikációja és jellegzetessége
A kápolna Szent Jakab apostol tiszteletére volt szentelve – a magyarországi középkori egyházi topográfiában ez nem volt szokatlan. Az apostol tisztelete különösen az Ibériai-félszigeten volt erősen verwurzelt (Santiago de Compostela miatt), de Közép-Európában is elég gyakori volt.
A kápolna főoltárának 1770 körüli olajképe Szent Jakab mennybevételét ábrázolja – egy olyan teológiai motívum, amely az apostol végzetét és dicsőségét szimbolizálja.
A kontextus: A jáki műemlékegyüttes
A Szent Jakab-kápolna nem érthető meg az őt körülvevő jáki bencés apátság nélkül. Az apátság 1214-ben alapítványt nyert a Ják nemzetségből származó Nagy Márton ispántól, és az apátság bazilikáját 1256-ban szentelték fel Szent György tiszteletére.
Magyarország leggazdagabban díszített késő román kapuzata – Ják 2. rész
Az apátság története azonban szinte a kezdettől fogva zavaros volt:
- A tatárjárás (1241-1242) során az építkezés félbeszakadt
- A XIV. század széttagolt időszakában az apátság sok támogatóját elveszítette
- 1457-ben V. László király szét szerette az apátságot
- 1562 után végleg megszűnt a szerzetesi élet az intézményben
- A XVII. századi helyreállítások során azonban az apátság továbbra is vallási és kulturális centrum maradt.
A település fejlődése
Ják községet a Ják nemzetség alapította és védelmezte – a nemzetség nevét egy szláv eredetű nagyúr, Wasserburgi Wecellin bajor lovag alapította meg, aki Szent István királyi testőrségének parancsnoka volt.
A Szent Jakab-kápolna jelenleg a jáki műemlékegyüttes egyik legfontosabb látogatási célpontja. A kápolna kutatása, restaurálása és műemléki helyreállítása az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irányításával történt.
Elérhetősége:
- Cím: 9798 Ják, Szabadnép u. 27.
- Telefon: (06 94) 356 014
- Nyitva: Az apátsági templomhoz hasonló nyitvatartás
A Szent Jakab-kápolnát ideális úgy megnézni, mint az apátsági templom mellékletét – azaz először az általában nyitott apátsági templomot megtekintik, majd onnan lehet átmenni vagy átlátni a szemben lévő kápolnát. A kápolnából visszatérve az apátsági templomra, tisztább képet kaphat az ember ezen két épület funkcionális és szimbolikus kapcsolatáról.
A jáki templom háromhajós belső tere varázslatos és impozáns – Ják 3. rész
A Szent Jakab-kápolna Ják községben egy egyedülálló építészeti és egyháztörténeti emlék, amely a középkori magyar egyházi szerkezet és a világi közösség szükségleteinek összefonódását dokumentálja. A román stílus értékes megmaradványa, az 1991-1993-as restaurálás során feltárt korai rotunda nyomai, valamint a barokk felújítások során beépített szépségek együttesen teszik ezt az épületet a magyar egyházi műemlékek között kiemelt helyre. A kápolna nemcsak építészetének, hanem történelmének tanúsága is annak, hogy a vidéki közösségek milyen módokon szerveződtek meg a középkori egyházi hierarchia keretei között, és hogyan őrzött meg a vándor építész és művész egy hely szépségét több mint 750 év múlva is.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: Ják
Térkép:
