A pécsi történelmi belváros rendkívüli hangulattal “jutalmazza” a látogatókat. Kevésbé köztudott, hogy a “Négytornyú templomként” ismert székesegyháznak a teljes neve, pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház.
A Pécsi egyházmegye katedrálisa, a város egyik jellegzetes épülete a török hódoltság alatt épült Dzsámi mellett. A pécsi egyházi épületeknek elég “kacifántos” elnevezései vannak… A Gázi Kászim pasa dzsámijának,ma hivatalosan Gyertyaszentelő boldogasszony-templom a neve. De hétköznapi nevén “belvárosi templomként” vagy egyszerűen csak „pécsi dzsámiként” ismert…
De térjünk vissza a dómra, hiszen ennek is meglehetősen viharos sorsú a történelme. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el Schmidt Frigyes tervei alapján.
Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Az altemplom alapjait pedig már a 4. század végén megépítették. A Pécsi egyházmegye 1009-es alapításakor is állott már itt egy székesegyház.
A krónikák szerint a második székesegyházat Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati részén. Salamon királyt Szent Mór itt koronázta királlyá. 1064. április 11-én, háborúskodásuk befejezéseként Géza és Salamon együtt ülték meg a városban a húsvéti ünnepeket és kibékülésüket. Aznap éjjel tűzvész pusztította el a templomot és a palotát.
A harmadik székesegyház építése a 11. század végén kezdődött Szent Mór püspöksége idején, és 1140-1180 körül fejeződött be. A mai dómtól északkeletre egy ókeresztény szenthely fölé kezdték építeni az öthajós altemplomot, amely alatt egy ókeresztény mártír sírja vagy ereklyéi voltak. A belső szobrászati elemeket észak-itáliai és francia mesterek készítették.
A tatárjárás idején a várfal nélküli városban fekvő dómot felgyújtották, majd 1299-ben a muszlim Mizse nádor dúlta föl Pécset, a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. Végül a 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült.
Az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna.
Az újabb építkezések a 15. század második felében zajlottak, és az apszis ablaka fölé festett dátum szerint 1505-ben fejezték be. A vezető mester Demetrius volt. Ekkor vette fel a székesegyház gótika jegyeit, mint a nagy, mérműves ablakok, vagy a korra jellemző boltozatok. Számos oltárt ebben az időszakban építettek.
Humanista püspökök, a 15. század végén Janus Pannonius és Hampó Zsigmond, majd a 16. század elején Szatmári György, Bakócz Tamás bizalmasa, a reneszánsz kultúra fellegvárává formálták Pécset, ennek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon.
A török támadó sereg 1543-ban könnyedén elfoglalta a várost. A közel másfél évszázados török uralom alatt több dzsámi épült. A törökök a székesegyház nyugati részét, a Corpus Christi-kápolnát is dzsáminak használták, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak. 1631-ben egy villámcsapás miatt megsérült a délnyugati torony. Ahmed belgrádi aga felújítása után arab betűs török feliratokat helyeztek el rajta, ami a mai napig látható.
Zrínyi Miklós Mecsekre telepített ágyúi 1664-ben komoly károkat okoztak a székesegyház tetőzetében. A török megszállás után a felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécset 1686-ban, de az elhanyagolt épületeket megviselte a rövid ostrom. A török nem tűrte meg az emberábrázolást, ezért megcsonkította az Árpád-kori domborműveket, lemeszelte a freskókat és megrongálta a Szatmáry pasztofóriumot.
A fölszabadító katonák kifosztották a székesegyházat, parancsnokuk Gabriele Vecchi a toronyból az órákat és az épület ólomlemezekkel fedett tetőzetét ellopta. 1703-ig nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, de 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata. A templom rossz állapota miatt Radanay Mátyás pécsi püspök a Mindenszentek templomát tette meg püspöki székesegyháznak.
Nesselrode püspök idején, 1712-1732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Ekkor lényeges átalakításokat is végeztek, például a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak.
A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762- ben már álltak a kanonoki stallumok.
Hiába építettek melléjük támasztékul kápolnákat, hiába próbálkoztak a 18. század folyamán többször teherhárító ívekkel, 1805-ben oly súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítést kellett végezni. Az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján. Ekkor építették föl a Boldog Mór-kápolnát, és állították helyre a délnyugati tornyot.
Dulánszky Nándor püspök 1877-ben megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Olyan értékek pusztultak el, amelyek nem csupán a dóm története szempontjából voltak jelentősek, hanem a magyar művészet fejlődésének pótolhatatlan láncszemeit alkották. Az építkezés közben lebontották a középkori várfalakat, így alakult ki a Dóm tér. A dóm felszentelése 1891. június 22-én Ferenc József magyar király látogatásakor történt meg.
Az épületet 1962-63 folyamán tatarozták, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait. Az 1854-ben készült tizenkét eredeti és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt kettő szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban. 1965–1968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat.
2000-ben Rétfalvi Sándor szőlőlugast ábrázoló díszkapuját helyezték el a déli bejárathoz.
Magyarországi látogatása során 1991. január 9-én II. János Pál pápa a székesegyházat Basilica Minor rangra emelte, majd pár hónap múlva meg is látogatta. 2018-ban ismét felújították a belsejét: megújul a világítás és a hangosítás, a padok, és a városi távfűtőrendszerre kötik a dómot
Harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg. A Péter-harangot tartó fából készült szerkezetet 2008 októberében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a hatalmas súlyt.A Péter harangot maximum 32 másodpercig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.
Szerencsére mára a katedrálist, és a körülötte lévő hangulatos területet is nagyon szépen felújították. Így szinte minden évszakban érdemes meglátogatni. Fontos állomása a pécsi történelmi sétánknak.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Pécs
Forrás: Wikipédia