A jáki templom nyugati kapuja a magyarországi román kori építészet egyik legszebb és legismertebb bélletes kapuja. Ebben a részben elsősorban a román kori építészet eme remekművét szeretnénk bemutatni. Az előző részben a templom történetével ismertettük meg Önökkel.
Magyarország legkiemelkedőbb román kori alkotása – Ják 1. rész
A templomot a déli oldalról körítőfal övezi, rajta a Folnay apát idején (1663-ban) épített díszes kapun léphetünk be a templomkertbe.
A templomot a külső, hatásos megjelenése, és belső, kiegyensúlyozott arányai, faragott, festett díszítései az ún. „családi monostortemplomok” legszebbjei közé emelik.
A családi monostortemplomok a középkorban elterjedt templomtípusok voltak, különösen a 11-13. században. Ezek a templomok általában egy-egy nemesi család alapításában jöttek létre, és több funkciót is betöltöttek.
A templom a család és a környékbeliek számára szolgált a vallásgyakorlás helyszínéül. A templom kriptájában temették el a családtagokat, így az épület egyben a család emlékműve is volt. A templom mérete és díszítése a család gazdagságát és hatalmát is kifejezte.
A kapun belépve – melyet az építtető apát címerei díszítenek – a templom déli oldala magasodik előttünk a polgári személyek bejáratául szolgáló déli kapuval.
A kapu sokkal kisebb, mint a főkapuzat, és díszítésében is messze elmarad tőle, de figyelemre méltóak levéldíszes fonott oszloptörzsei, istenbárányos domborműve és az azt körülvevő sárkánydísz.
A templom alaprajzát szemlélve feltűnik, hogy a belső pillérkötegek és a mellékhajó külső oldalán álló oszlopkötegek nincsenek egy vonalban. Az is látható, hogy kívül öt, míg belül csak négy pillérköteg áll. Nincsenek összhangban az apszisok és a hajók találkozási pontjai sem. Mindezek az eltérések és szabálytalanságok az építés folyamatának többszöri megszakadásáról és az eredeti terv többszöri változtatásáról tanúskodnak.
A templom építésének kezdetén háromhajós bazilikát akartak három, félköríves apszissal, melyet öt pillérköteg tagolt volna, mely famennyezetet tart. Eszerint épült fel a templom északi fala és a mellékapszis is. A kutatás során a mai főkapu előtt egy tervezett kapuépítmény alapjait is megtalálták. A munkálatokat azonban félbeszakították és a tervet megváltoztatták.
A változtatásra valószínűleg a kolostor létszámának növekedése miatt volt szükség, amely miatt gondoskodni kellett a megemelkedett létszámú papságnak a szentélyben való elhelyezéséről. Ezért a korábbi tervet a szentély elé beiktatott négyszög alakú résszel bővítették és a belső pillérkötegek számát csökkentették.
Ezzel megváltoztatták a templom belső arányait. Lehet, hogy az építés megszakításához az építést vezető mester halála is hozzájárult, és a munka már az új építőmester elképzelései szerint folytatódott.
Az építés második szakaszában készültek el a templomot díszítő faragványok. Ezt már fejlettebb technikával rendelkező mesterek végezték, akik a legfelsőbb szinten rendelkeztek a kor kőfaragási és szobrászati ismereteivel, ismerték a francia és német földön alkalmazott boltozási eljárásokat, a normann díszítés geometriai elemeit. Valószínűleg maguk is részt vettek számos nyugat-európai templom építésében.
Ekkor készült el a templom körítő fala, a díszes főkapuzat és a két torony, a kegyúri karzat valamint a hajók boltozata és a boltozatot hordozó tartórendszer.
Ekkor készítették az előcsarnok és a szentély boltozatát is. A munka azonban másodszor is megszakadt, melyben valószínűleg az építtető halála játszott szerepet, de a tatárjárás pusztítása sem kizárt. A tatárok azonban, ha el is érték Jákot, nagy dúlást nem vittek végbe, hiszen az építés később folytatódott.
Az építés harmadik szakasza, a befejezés a tatárjárás után csak késve indult meg. Ennek oka az lehet, hogy a korábbi építők elmenekültek vagy eltávoztak, és a további építést már másokkal, valószínűleg egy dunántúli kőfaragókból toborzott csapattal folytatták.
Ezek az emberek már nem ismerték a korábban alkalmazott korszerű és magas színvonalú boltozási technikát, így saját gyakorlatuknak megfelelően fedték be az északi mellékhajót. A két hajóra már csak famennyezet jutott. Végül 1256-ban szentelhették fel az elkészült templomot.
A templom északi oldala kevésbé díszes. A falat hármas féloszlopkötegek díszítik, a főpárkány íveiben pedig állatok, illetve levéldíszek ábrázolásai láthatók.
Az utolsó szakaszban a sárkányokon diadalmaskodó hívő ember domborműve látható. A szentélyrész ismét díszesebb. A kétemeletes főapszist a két alacsonyabb mellékapszis fogja közre. Az apszisokat tagoló oszlopok a főapszison levéldíszes, a mellékapszisokon sakktábladíszes főpárkányt tartanak.
Az ablakok béleletét kicsi oszlopok és gömbdíszek ékesítik. Az oszlopfőkön növény- és állatalakok, a főapszis ablakain pálcadíszes, illetve fűrészfogas keret látható. A földszinti részt négyes vakárkádos fülkék és bennük szobrok díszítik. A sekrestyét megkerülve jutunk vissza a templom déli oldalára, a déli kapuhoz.
Itt balra fordulva a templom nyugati oldalánál álló Szent Jakab-kápolnát pillantjuk meg, majd a tornyok vonalát elhagyva elénk tárul a pazar díszítésű főkapu.
A bazilika háromhajós, két homlokzati tornyú. A tornyok közötti kapu pedig Magyarország leggazdagabban díszített késő román kapuzata.
A bélletes főkapu látványa első látásra is ámulattal tölti el a szemlélőt, nem véletlenül, hiszen az építőmester úgyszólván minden díszt ide összpontosított.
A háromszögű oromzattal lezárt építménybe sokszorosan tagolt, befelé mélyülő kaput tervezett, amely magára a kapura és a szobrokkal díszített homlokfalra oszlik.
A bélletes főkapu a román kori templomépítészet egyik jellegzetes eleme, amely Magyarországon is számos helyen megtalálható. A kapu jellegzetessége a fokozatosan szűkülő, gazdagon díszített kapuzatok sora.
Mindent elborít a változatos és gazdag díszítés, melyet a geometriai mintákat felhasználó ún. normann díszítőstílus jellemez.
A belső rész két figurális dísze a bejárat két oldalát őrző oroszlán – sajnos csak az eredetiek másolatai.
A bejárat feletti ívmezőben a két angyal között trónoló Krisztus látható.
A kapuépítmény homlokzatán a magyarországi román stílusú szobrászat ékkövei, Krisztus és a 12 apostol lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott karéjos záródású fülkékben álló életnagyságú szobrai.
Sajnos csak Krisztus és a mellette álló két apostol feje eredeti, a többi áldozatul esett a török pusztításnak, és később, a barokk korban pótolták őket. Két apostol szobra már csak a tornyok homlokzatára kerülhetett.
A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó Mária és az oroszlánnal küzdő Sámson szobrai állnak.
A jáki templom nyugati kapuja tehát több dolog miatt is különlegesnek számít a magyarországi román kori építészetben.
A kapu szinte minden négyzetcentiméterét szobrok, domborművek és növényi ornamentika borítja. A figurális ábrázolások Krisztust, az apostolokat, oroszlánokat, griffeket és más mitikus lényeket jelenítenek meg. Ez a fajta gazdag díszítés ritkaságnak számított a korabeli Magyarországon.
A kapu feletti timpanonban Krisztus és a 12 apostol szobra látható, ami ikonográfiai szempontból is jelentős. A szobrok elrendezése, Krisztus központi helyzete és az apostolok hierarchikus elrendezése a mennyei Jeruzsálem ábrázolására utal.
A jáki templom nyugati kapuja monumentális méreteivel is kitűnik a többi román kori kapu közül. A fokozatosan szűkülő kapuzatok, a magas oszlopok és a timpanon harmonikus egységet alkotnak, és kiemelik a bejárat jelentőségét.
Bár a kapu szobrainak egy része elpusztult az évszázadok során, a 20. századi restaurálásnak köszönhetően ma ismét eredeti pompájában látható. Ezáltal ritka példája a jól megőrzött román kori építészeti emlékeknek.
A jáki kapu stílusa a franciaországi román kori építészet hatását mutatja, ami különlegessé teszi a magyarországi környezetben. A kapu díszítőelemei, a szobrok stílusa és a timpanon kompozíciója mind a franciaországi mintákat követi.
Összességében a jáki templom nyugati kapuja a magyarországi román kori építészet egyik kiemelkedő alkotása, amely gazdag díszítése, monumentális méretei és jó állapota miatt méltán nevezhető remekműnek. A küvetkező részben belépünk ezen a kapun, és megnézzük mi mindent rejtenek a falak?
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: Wikipédiából, Ják
Térkép:
