Katedrális Párizs szívében – Notre-Dame, 1. rész
A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma. Monumentális méreteivel és díszítettségével különleges hatást gyakorol a szemlélőkre.
A Notre Dame francia kifejezés, jelentése: „Mi Asszonyunk”. A világ számos pontján találhatunk Notre-Dame néven elnevezett templomokat. A Notre-Dame egy olyan kifejezés, amely a katolikus vallásban és kultúrában fontos szerepet tölt be, és szorosan kapcsolódik Szűz Máriához és a neki szentelt templomokhoz.
A katedrális Párizs szívében, a Szajna folyó Île de la Cité nevű apró szigetén épült.
Az építkezés 1163-ban kezdődött és majdnem kétszáz évig, 1345-ig tartott. Az alapkövét III. Sándor pápa fektette le. Ez a hosszú építési idő a középkori építkezések jellemzője volt, és a különböző korszakok stílusjegyei is megfigyelhetők az épületen. A történelem során többször felújították.
A Notre-Dame kőből épült, a nagy gótikus középkori templomokra jellemző keresztboltozatos megoldással, faragott kőcsipkékkel.
A hatalmas katedrálist az építői támfalak nélkül tervezték meg, azonban a vékony falak nem bírták a rájuk nehezedő terhet, ezért támfalakkal erősítették meg. A Notre-Dame volt az első gótikus épület, amely ilyen technológiával épült.
Három gazdagon díszített kapuja és a szintén díszes ólomüveg ablakok jelentős díszei a katedrálisnak.
A katedrális nagy rózsaablakai a középkori üvegművészet remekművei. A színes üvegablakok a fény beengedésével és a bibliai történetek ábrázolásával misztikus hangulatot teremtenek a belső térben.
Homlokzatán végighúzódik egy oszlopsor faragott bibliai királyokkal.
Fontos elemei a nagy rózsaablakok is, amelyek többszínű üvegből készültek. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
Alaprajza funkciójának tökéletesen megfelel, ugyanis egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni.
A Notre-Dame beltere a maga öt hajójával szintén hatalmasnak számít, ugyanis az egész épület az egyház diadalát hivatott hangsúlyozni.
Ehhez méltóan a Notre-Dame orgonája (Le grand Orgue) is hatalmas zenei kincs. 1730-ban, XVI. Lajos francia király utasítására ötmanuálosra bővítették, és 46 regiszteres lett.
A 7800 sípos hangszert többször felújították, ma is tökéletesen működik. A Notre-Dame 113 regiszteres, öt manuálos nagyorgonájáról sokan úgy tartják, hogy a világ egyik legjobb hangszere.
A székesegyház hossza 128, szélessége 48, az ikertornyok magassága 69, a főhajó belmagassága 32,5 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós.
A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony.
A Notre-Dame ikertornyai hosszú ideig Párizs legmagasabb építményei voltak.
A tornyokban harangok és órák kaptak helyet, amelyek a város életének ritmusát jelölték.
A tetőzet faszerkezetének elkészítéséhez az építők mintegy 1300 tölgyfát használtak fel.
A párizsi Notre-Dame-székesegyház a korai gótikus építészet első mesterműve. Szerkezetében már csaknem teljesen eltűntek a romanika hagyományai. Az öthajós belső szinte töretlen lendületű, mivel a kereszthajó viszonylag rövid.
Az árkádsort egyforma, sima oszlopok hordozzák. A hatosztatú boltozatot tartó gyámoszlopkötegek is az egyenletes ritmust erősítik. A főhajó magassága szélességének a háromszorosa. A gótikus térben már csak a karzat idézi a romanika templomait.
A Notre-Dame nyugati homlokzata a későbbi székesegyházak mintájává vált, ezt a kompozíciót követték, variálták. Így Párizs ikonikus épülete egy építészeti korszak lezárását és egy új gondolat elindítását is jelenti.
Ezután a szerkezetek egyre könnyedebbek lettek, a belső tér egyre „emelkedettebb” hangulatú. A tömör falak zártsága eltűnik, helyükön a kővázat kitöltő nagy ablakok jelennek meg.
Az ablakokat osztó kőrácsok rajza fokozatosan fejlődik az egyszerű geometrikus formáktól a bonyolultabb „sugárzó”, majd „lángoló” kompozíciókig. A kőrácsok átszövik az ablakok színes üvegfelületét, a belső térbe hatoló színes fény fokozza a tér dinamizmusát, anyagtalanná teszi a kőszerkezetet.
A történelem viharai is jelentősen koptatták a monumentális épület falait.
Az 1789-es francia forradalom idején a katedrális komoly károkat szenvedett. Az antiklerikális (az egyháznak és a papoknak világi hatalmával, kiváltságaival, politikai befolyásával és szereplésével szembehelyezkedik, ezek ellen küzd) tömegek kifosztották és megszentségtelenítették az épületet, több helyen kalapáccsal leverték a művészi szobrok fejét.
Az 1792. szeptemberi mészárlások idején a papságot elpusztította a terror.1793 novemberében a Notre-Dame adott helyszínt az ateista Értelem kultusza (Le Culte de la Raison) alkalmából rendezett fényűző ünnepségnek, amikor a régi keresztény oltár helyén új oltárt emeltek a „Szabadság”-nak.
Victor Hugo 1831-ben megjelent regénye, a „Notre-Dame de Paris” óriási népszerűségre tett szert, és nagyban hozzájárult a katedrális hírnevéhez.
A katedrálist az „Ész Temploma” névre nevezték át. 1804. december 2-án itt koronázták meg I. Napóleon francia császárt. 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően felújították.
A székesegyház felállványozott tornya és tetőszerkezete 2019. április 15-én késő délután kigyulladt.
A tűz okáról a számos nem hivatalos teóriával szemben a főügyész szerint kiadott hivatalos álláspont az, hogy elektromos zárlat okozta a tüzet. A 2019-es tűzvész után a világ összefogott, hogy segítsen a katedrális újjáépítésében. A rekonstrukció során arra törekedtek, hogy az eredeti állapotot állítsák vissza, miközben modern technológiákat is alkalmaztak. Azóta elkezdődött az újjáépítés, amely 2024 májusában már előrehaladott állapotban volt.
Nem feledkeztünk meg arról, hogy a Notre-Dame székesegyház legjellegzetesebb és legmisztikusabb elemei a gargoylesek és a chimérek. Ezek a kőből faragott, gyakran félelmetes vagy groteszk lények az épület külső falait díszítik. Bár sokan összetévesztik őket, valójában két különböző típusú szoborról van szó.
De ez már egy másik történet:)
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu (2011)
Térkép: Párizs
Forrás: Wikipédia
