Aki próbálta már becserkészni az elmúlt évtizedekben a 324 méter magas “Öreg Hölgyet” az tudhatja, hogy évről-évre nehezebb egy komoly randit összehozni “vele”.
Bármennyire rövid az első kalandozásunk Párizsban, a Szajna-parti látványosságot mindenképpen fel kell keresnünk!
Nem kötelező egyből felrohanni a harmadik szintig, hanem inkább csak finoman udvarolni érdemes neki.
Az internetes jegyfoglalás előtti években az volt a legjobb taktika a csúcstámadásra, hogy időnként, amikor szép volt az idő, akkor meglátogattuk a tornyot és ha valamelyik pénztárnál rövidnek tűnt a sor, akkor beálltunk.
Nekem az első néhány Párizsi utazásom alkalmával nem sikerült feljutnom még az első szintre sem.
Egyszerűen olyan sok volt mindig a “kérője” az „Öreglánynak”, hogy nem volt időm kivárni a soromat…
Viszont ettől a megközelíthetetlenségtől volt egy különleges varázsa a találkozásoknak.
Ma sokkal egyszerűbb az interneten előre foglalni jegyet. Bár ennek a nehézsége az, hogy 1-2 nappal előre bízni kell a szép időjárásban, hiszen cudar körülmények között nem olyan romantikus a találkozás…
A nyitott 3. emeleten 276 m-es magasságban már tud kellemetlen idő lenni, még akkor is, ha ez a Szajna parton sétállva nem is tűnik fel.
A világ négy sarkából idelátogató turistákat a borsos jegyárak nem tántorítják el.
Az Eiffel torony egész évben nyitva van minden nap. Talán az egyik legizgalmasabb időpont a látogatásra június 21-e körül van.
Ilyenkor a napnyugta pár perccel 10 óra előtt van. Tulajdonképpen este megyünk fel és éjszaka jövünk le a 3. szintről.
Az ikonikus épület a Champ-de-Mars park északnyugati végén, a Szajna partján, a VII. kerületben található.
Az 1889. évi világkiállításra készült. Nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Hihetetlen módon az eredeti terv az volt, hogy a világkiállítás végén lebontották volna.
A felfelé, minél magasabbra érzés mindig az emberiség egyik nagy álma volt. Ahogy a technológia lehetőséget adott rá ez a vágy csak egyre nőtt.
Az 1800-as évek végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy monumentális, „ezer lábnál magasabb” (kb. 305 m) tornyot építsen.
Eiffel zsenialitását mutatja, hogy több mint 4 évtizedig az Eiffel-torony volt a New Yorkban található Chrysler Building (319 m) 1930-as felépítéséig a világ legmagasabb építménye.
Jules Ferry kormánya 1878-ban kezdett megszervezni egy nagy világkiállítást, melynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette.
Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin épp egy fémtorony ötletével állt elő.
A torony hihetetlen tervei, és főleg az építkezés költségei nagyon kevés döntéshozó számára volt meggyőző.
A torony terveit valójában a közhiedelemmel ellentétben nem Gustave Eiffel, hanem a svájci származású Maurice Koechlin készítette.
Eiffel hosszas lobbizásai és érvelései után a tervet egyhangú döntéssel 1886. május 1-jén elfogadták.
Eiffel 1887. január 8-án szerződést kötött a francia kormánnyal. Ez az okirat tartalmazta az építmény finanszírozását és Szajna-parti, a Jéna híd tengelyében való elhelyezést.
A torony építéséről a következő részben számolunk be: A torony, amire nehéz feljutni, de még nehezebb lejönni róla – Eiffel-torony
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu
Információ: Wikipédia
Térkép: Eiffel Tower
Fotó: Zobori László – (2007)