A nyaranta évek óta vissza-visszatérő forróság nemcsak az emberi szervezetet terheli meg extrém módon, hanem szárazsággal és csapadékhiánnyal párosulva a spontán tüzek fellobbanását is elősegíti. Lángra tud lobbanni a hulladék is, ezért sem mindegy az, hogy rakunk-e a háztartási hulladékba éghető, gyúlékony anyagot vagy sem.
Az extra meleg és szárazság különösen júniusban, júliusban, de van év, amikor augusztus nagy részében is érezhető, így is megmutatkozik a klímaváltozás negatív hatása. Ilyenkor sűrűn előfordulnak tüzek a szántóföldön és az erdőben – amelyek aztán átterjedhetnek lakott területekre is –, de heti szinten gyulladnak ki hulladéklerakók is. A kérdés az, hogy mi lobbanhat lángra a szemétben? Továbbá az is, hogy mit tudunk tenni egyéni és közösségi szinten azért, hogy ezeket a tűzeseteket minél inkább elkerüljük.
Van tennivaló még bőven, de az elmúlt években jelentős strukturális és infrastrukturális változások történtek a hulladékgazdálkodásban. A körforgásos gazdaság, a jövő hulladékgazdálkodása megvalósítása felé tett egyik jelentős lépésként Magyarországon is elindult és terjed a hulladékok szelektív gyűjtése és újrafelhasználása. Jelenleg ugyanis a hulladékgazdálkodás fő irányelve, hogy a lehető legtöbb hulladék újrahasznosítható legyen és minél kevesebb kerüljön a hulladéklerakókban történő ártalmatlanításra – mondja Agatics Roland, Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátora, a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője. Ugyanakkor rögtön hozzá is teszi, hogy a folyamatos technikai fejlesztések és az egyre bővülő – a lakosság számára is igénybe vehető – elkülönített gyűjtési- és átadási rendszerek (például hulladékudvarok) kiépítése ellenére máig jelentős mennyiségű hulladékot raknak le a szolgáltatók.
Agatics Roland emlékeztet arra, hogy a hulladéklerakók üzemeltetése szigorú szabályozások és rendszeres ellenőrzések mellett történik. Emellett a depók építése során a bekerült hulladék folyamatosan tömörítve és takarva van földdel, annak érdekében, hogy a könnyű hulladékot a szél ne tudja kifújni a lerakó területéről. A földdel való takarás az esetleges tűzesetek megelőzésében is fontos szerepet játszik – mutat rá a hulladékgazdálkodási szakember. Mint kifejti, a nyári forró időszakban a tűzesetek megelőzésében fontos a hulladéktest felszínének nedvesen tartása. Ezt pedig a legegyszerűbben a lerakókon keletkezett úgynevezett csurgalékvíz visszalocsolásával lehet biztosítani. A csurgalékvíz a hulladék depóniák felületére eső csapadékból származik, ami a lerakók tekintetében megfelelő műszaki védelemmel ellátott zárt rendszerben van kezelve.
A szakszerű depóművelés ellenére is előfordulhat azonban, hogy az egyes hulladéklerakókon tűzeset történik – magyarázza a hulladékgazdálkodási szakember. Aki felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az esetek túlnyomó részében öngyulladás okozza, amely a hulladékban lévő különböző anyagokból eredhet. Ezek lehetnek főként üvegdarabok, elektronikai eszközök, akkumulátorok, vegyszeres-, olajos-, oldószeres- vagy üzemanyagos flakonok. Többek között ezért is nagyon fontos, hogy ezek a hulladékok ne kerüljenek a kukába, hanem elkülönítve legyenek gyűjtve és a megfelelő helyre átadva.
