Svájc nem csak bankok, részecske finomítók, bicskák és órák országa, hanem egy izgalmas, központi, történelmi helyszíne az évszázadoknak. Az Alpok legendákat teremtenek, mondákat és meséket. A tavak egyensúlyban tartják a természetet, a városok pedig összegyűjtik az utazókat.
A Harder Kulm, Interlaken büszke kilátóhegye, 1323 méteren magasodik a Brienzi- és a Thuni-tó között. A helyiek csak „Interlaken házi hegyyének” emlegetik, ahonnan a Jungfrau, Eiger és Mönch hármasának csúcsai uralják a látóhatárt. A legenda szerint a három szemközti hegy neve összefügg: Mönch, a szerzetes vigyáz a szűz Jungfraura, nehogy az óriás Eiger elragadja.
A hegytetőre 1908 óta siklóvasút viszi fel a látogatókat, és a panoráma-étteremhez vezető ösvény mesebeli figurákkal van kirakva. A Harderbahn fogaskerekű vasúttal az út mindössze 10 perc, és a pályája 64%-os meredekséget is elér. A pályát úgy építették, hogy ne sértse a hegy szentnek tartott erdőit – a helyiek ugyanis féltek a Hardermannli haragjától. A monda szerint kegyetlen és erőszakos ember volt, aki rosszul bánt az állatokkal és az emberekkel is. Halála után az égiek büntetésül a sziklafalba zárták, arca örökre kivehető maradt a kőben. Ezért hívják a hegy egyik sziklaformációját Hardermannlifelsnek.
A Harder Kulm felső állomása és a panoráma-étterem közti rövid sétány mentén több fából faragott emberi figura áll, amelyek jellemzően az alpesi élet szereplőit ábrázolják: alphorn-fúvó, zászlót lengető/ünneplő alakok, túrázók, népviseletbe öltözött figurák…
Az alphorn egy hosszú, fából készült kürt, amely akár 3–4 méter hosszú is lehet. Nincs rajta szelep, tehát a zenész csak a fújás erejével és ajakrezgéssel hozza ki belőle a hangokat. Eredetileg pásztorhangszer volt: a hegyekben legeltető pásztorok ezzel jeleztek egymásnak vagy a falunak.
A hangja távolra száll a völgyek között, mély és zengő, ezért hívják sokan a „hegyek hangjának”. Később a svájci nemzeti identitás jelképe lett, ma is látható fesztiválokon, ünnepségeken, főleg az alpesi kantonokban (Bern, Luzern, Appenzell stb.). A hangszert lucfenyőből vagy vörösfenyőből faragják, és a végén enyhén felfelé hajlik, mint egy tehénszarv.
A fafigurák illeszkednek a környék híres fafaragó hagyományaihoz — Brienz közismerten fa-szobrászatáról ismert, és helyi műhelyek, például a Huggler-műhelyben évszázadok óta készítenek hasonló emberi és állati alakokat. A szobrok között találunk még mormotát, zergét, szarvast, egy aranysast, valamint a környék jelképét, a medvét is.
Bönigen és Matten bei Interlaken között egy izgalmas élménypark található. A Jungfrau Parkot eredetileg 2003-ban „Mystery Park” néven Erich von Däniken, svájci író és „idegen civilizációk nyomait kutató” dokumentumfilmes, előadó nyitotta meg.
A koncepció az volt, hogy a világ hét nagy rejtélyét és „megoldatlan kérdését” mutassa be, például: a piramisok eredetét, a Nazca-vonalak titkait, a maja civilizáció rejtélyeit, Stonehenge funkcióját.
Nem lett belőle „svájci Disneyland”, a helyiek még mindig Däniken parkként emlegetik. Különlegessége, hogy összekapcsolja a Jungfrau régió természetes szépségét a világ nagy civilizációs titkaival.
Harder Kulm
Élmény és fotó: Rajczi Adriana
