A számítógépes játékok előtti korszakokban a gyerekeknek valódi helyszíneket kellett keresni ahhoz, hogy a barátokkal csatajeleneteket játszhassanak.
Budapest közelében a 60-as évek végén egy ilyen helyszínt építettek – igaz nem a gyerekek, hanem a felnőttek számára.
Gárdonyi Géza – Egri csillagok című regény filmváltozatának egy jelentős részét forgatták ezek között a falak között.
Az eredeti vár, – bármennyire is szép állapotba van – de Eger közepén helyezkedik el, így teljes mértékben alkalmatlan volt arra, hogy itt legyen a forgatás.
Az egri vár a Tinódi Sebestyén (Dózsa György) tér felől 1965-ben (Fotó: fortepan.hu)
A Budapesthez közeli helyszín rengeteg előnnyel járt és a végeredményt elnézve jó döntés volt ide felépíteni a vár másolatát.
Nem csak azért, mert a főváros közelsége megkönnyítette a logisztikát, hanem azért is, mert a hatalmas tájvédelmi terület érintetlensége hiteles helyszín lehetett az 1500-as évek magyarországi tájaihoz.
Forrás: www.pannonia-entertainment.hu
Ezen kívül a környező természeti adottságok, mint például a teve szikla és környéke, nagyon jó helyszín volt a török tábor életének bemutatására is.
Az eredeti büdzsé „csak” 19 millió forint volt, de végül példátlanul nagy összegből, 45 millió forintból készült, amely az akkori és a mai átlagfizetést összevetve manapság 5-6 milliárd forintot jelentene.
Az egri vár kicsinyített mása az Egri csillagok című film forgatásakor. (Fotó: Fortepan / Lőw Miklós)
Az egri vár másolata Vayer Tamás díszlettervező, grafikus és Szász Endre festőművész látványtervei alapján készült.
Az egri vár kicsinyített mása az Egri csillagok című film forgatásakor. (Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ)
A néphadsereg a filmforgatáshoz haditechnikai és pirotechnikai eszközöket, valamint a légi felvételek készítéséhez két alkalommal, egy helikoptert is biztosított.
A Pilis hegységben felépített díszletvár építési munkálataihoz a budapesti 46. önálló hadihajós dandár biztosította a gépeket, az alapozó földmunkákat februárban 6 dózer és 2 fúró gépkocsi végezte. Arra, hogy a néphadsereg katonái részt vehetnek az Egri csillagok forgatásán, a miniszter bólintott rá, ezt követően Csémi Károly altábornagy, vezérkari főnök, a honvédelmi miniszter első helyettese intézkedett.
Az 1968. május 13-án kelt dokumentum részletesen meghatározta a filmhez kirendelt állomány létszámát és feladatait. A film tömegjeleneteihez (csatajeleneteihez) 1968. június 19. és 26. között 300 főt, június 27-től július 13-ig plusz 700 főt, azaz összesen 1000 főt, július 13-tól 25-ig újabb 1500 főt, tehát összesen 2500 katonát kellett biztosítani.
A felvétel az Egri csillagok című film forgatásakor készült. (Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ)
A július 26. és 28. közötti három napra 1000 fő, július 29-től augusztus 1-jéig 300 fő volt a szükséges létszám, azzal a megjegyezéssel, hogy „az igénybevétel az időjárástól, illetve a felvételek menetétől függően változhat”. Az intézkedés szerint a június második és július első felében esedékes ezres tömeget az MN 5. hadsereg parancsnoka június hónapban a létszám fölötti (már 20 hónapos szolgálati idővel rendelkező, azaz éppen leszerelő) állomány visszatartásával prezentálta. A július második felétől igényelt újabb 1500 katonát az MN 9. gépkocsizó lövészhadosztály állományából rendelték ki. Ezeken felül szükséges volt a kiszolgáló alegységek (ellátás, híradás, őrzés) biztosítása is.
A felvétel az Egri csillagok című film forgatásakor készült. (Fotó: Fortepan / Bojár Sándor)
A Gárdonyi Géza azonos című történelmi regényét alapul vevő Egri csillagok az 1500-as években játszódik, amikor a hódító török csapatok feldúlják Magyarországot. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyermekként esik a félszemű Jumurdzsák fogságába, aki foglyait rabszolgának kívánja eladni. Ám a gyerekek megszöknek, és magukkal viszik a babonás férfi talizmánját, akit ezt követően elhagy a szerencséje. Harminc esztendő telik el. 1552-ben járunk, Eger várát teljesen körülzárta a török sereg, Gergely és Éva sorsa pedig ismét összefonódik egykori fogvatartójukéval…
Várkonyi Zoltán valós történelmi alapokon nyugvó klasszikusában tanúi lehetünk az egri várvédők Dobó István vezetésével folytatott, kilátástalannak tűnő harcának.
Forrás: www.pannonia-entertainment.hu
Az alkotás egy lebilincselő, kalandos történet keretén belül állít emléket azon bátor, a végsőkig kitartó nőknek és férfiaknak, akik vállt vállnak vetve küzdöttek a várat körülvevő, sokszoros túlerőben lévő török sereg katonái ellen.
Forrás: www.pannonia-entertainment.hu
50 évvel az eredeti bemutató után ismét mozivásznon látható minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmalkotása, az Egri csillagok. Várkonyi Zoltán 1968-ban készült klasszikusa felejthetetlen színészi alakításokkal és monumentális csatajelenetekkel állít emléket Dobó István és az egri várvédők végsőkig kitartó harcának a sokszoros túlerőben lévő török sereg ellen. A Filmalap Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási programjában már 4K minőségben is elérhető a nézők számára a történelmi kalandfilm.
A kőből, fából és papírból készült vár egy része a forgatás során kigyulladt, Várkonyi pedig a menekülő színészeket és statisztákat visszaterelte a díszlet elé, hogy még pár percet rögzíthessenek az égő romokkal a háttérben. A Dobó Istvánt alakító Sinkovits Imre mindössze annyi instrukciót kapott, hogy reagáljon valahogy a helyzetre – így születhetett meg a film egyik legemlékezetesebb pillanata, főszerepben a pusztítás nyomaival megrendülten szembesülő néma várkapitánnyal.
A díszlet az Egri csillagok című filmen kívül a Magyar vándor, Rab ember fiai, The Witcher (Vaják), Gyula vitéz télen-nyáron, Sztogoff Mihály, Angyalbőrben jeleneteinek is helyszínéül szolgált.
2008-ban, az Egri csillagok forgatásának 40 éves évfordulója alkalmából Pilisborosjenő önkormányzata rendbe hozatta a romokat.
A második részben a falakon belüli helyszíneket mutatjuk meg.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Az Egri vár másolata
Forrás:
www.pannonia-entertainment.hu
vaskarika.hu
sokszinuvidek.24.hu
filmarchiv.hu
