Évmilliós merengés a vulkáni kürtőben – Hegyestű

“Minden rosszban van valami jó”, tartja a bölcs mondás… A felszíni bányászat értelemszerűen maradandó sebet hagy földünk felszínén. Vannak szerencsés eseteke is, amikor az időben felfüggesztett felszíni kitermelés után lehetőségünk van a bolygónk “keresztmetszetének” tanulmányozására.

1930-ban kezdték el a bazalt kitermelését a Hegyestűn. A Balaton-felvidéki bazaltbányászat elleni erőteljes tiltakozás eredményeképpen az 1960-as évek közepén a Természetvédelmi Tanács meghatározta az itteni bányák jövőjét. A Hegyestűvel kapcsolatban hozott határozat szerint az akkori bányafalat már nem bonthatták tovább, csak a fal mentén az alapzatig fejthették a hegyet. Ennek megfelelően a bánya 1970-ig működött, majd felhagyták. A bányászat eredményeként a hegy mintegy felét letermelték.

Így most biztonságosan Tanulmányozhatjuk azoknak az időknek a nyomait, amikor még a Balaton északi hegykoszorúja  kevésbé volt ilyen szelíd. A Balaton-felvidéki hegyek egy része monogenetikus vulkáni kitörés eredményeképp jött létre. Ez azt jelenti, hogy egyszeri kitörés után nem követte folyamatos aktivitás. 

A Tihanyi-félsziget a nyolcmillió évvel korábbi működés nyomait őrzi, ugyanebben az időszakban alakult ki a Hegyestű is. A Badacsony körülbelül  3,5 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Balaton-felvidéken és a Bakonyban körülbelül ötven kis vulkán volt. Az utolsó kitörés 2,5 millió évvel ezelőtt történt. 

A Hegyestű esetében az egykori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű magma megrekedt, s lehűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult meg, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

Egyes helyeken a kürtő peremén peperites jellegű kőzet is megfigyelhető, mely a magma és az áttört kőzet keveredését jelzi.  (Peperit olyankor alakul ki, amikor a láva vagy magma és konszolidálatlan, nedves üledékkel kerül kapcsolatba, és a kölcsönhatás eredményeként a kétféle anyag keveredik. Éppen ezért a peperitek a víz alatt képződő vulkáni-üledékes sorozatokban gyakoriak)

Az alsóbb szinteken megfigyelhető hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek néhol irányítottan helyezkednek el.

A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát. Az évmilliókkal ezelőtt ezen a helyen álló  Pannon-tenger 3–4 km vastagságú üledékrétegek halmozott fel. Az erózió a puhább, kevésbé ellenálló kőzeteket és üledékeket gyorsabban, intenzívebben, míg a keményebb, ellenállóbb kőzeteket lassabban pusztítja le: ennek megfelelően a kemény bazalttestek az évmilliók során mintegy kipreparálódtak puhább környezetükből, s ezek a bazalttestek (mint például a Hegyestű esetén egy vulkáni kürtő) alkotják a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyeit.  Akik szeretnének a kialakulásról bővebben olvasni azoknak az alábbi linket ajánlom:  Csillag Gábor – Földtani természetvédelmi értékelés a Káli-medence példáján

Miután az egykori bánya természetvédelmi kezelésbe került, 1996–97-ben rendbe tették az elhanyagolt területet. Az egyik bányaépületben 1998-ban állandó kiállítás nyílt, melyen az egykori kőbányászatot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit, a Balaton-felvidék földtörténetét, kőzeteit és a Hegyestű kialakulását mutatják be. A bányaudvarban létrehozott geológiai bemutatóhelyen a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét állították ki, továbbá a bazaltfal mellett táblák ismertetik a bazaltvulkanizmust és a bazalttal kapcsolatos tudnivalókat. 

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat itt a Kárpát-medencében. A világ különböző pontjain a vulkanikus működés ma is sok ember életét változtatja meg egyik pillanatról a másikra. Szerencsére az egykori  Pannon-tenger helyén ma már többnyire csak a szépségét élvezhetjük a természet erőinek. 

A folytatásban egy későbi cikkünkben felsétálunk a kráter tetejére, és a 338 m magasságban lévő kilátópontról nézünk vissza a “vulkáni kürtőbe”. 

Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu

Térkép: Hegyestű

Információk: wikipedia