2023 júliusától Magyarország is bevezeti az italcsomagolások – a PET- és üvegpalackok, valamint az alumíniumból készült italosdobozok – visszaváltási rendszerét. „Az új törvényi szabályozással jóval magasabb hasznosítási arányt érünk el ebben a szegmensben, ezáltal pedig hazánk jelentősen hozzájárul majd a környezeti terhelés csökkentéséhez” – hangsúlyozta lapunknak Agatics Roland, a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Magyarországon évről évre emelkedik a lakosságtól elszállított összes hulladék mennyisége: míg 2013-ban 2,1 millió tonna, addig 2020-ban már csaknem 2,5 millió tonna hulladék keletkezett a háztartásokban a KSH adatai szerint. A tavalyelőtti esztendőben ennek csupán körülbelül az ötödét – 453 ezer tonna – tették ki a szelektíven gyűjtött hulladékok. A kommunális hulladékok fennmaradó része végül válogatatlan formában a lerakókba vagy az égetőkbe kerül, tovább növelve a már jelenleg is rendkívüli mértékű környezeti terhelést, hívja fel a figyelmet Agatics Roland.
„Némi optimizmusra adhat okot, hogy a szelektíven gyűjtött – például a műanyag csomagolási – hulladékok volumene is emelkedik hazánkban. Szakmai oldalról tekintve ez az elmúlt időszak strukturális változásainak és az eszközállomány jelentős fejlesztéseinek, köztük az arra alkalmas gyűjtőedények és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtőautók alkalmazásának, vagyis annak az eredménye, hogy folyamatosan fejlődött a szelektív hulladékgyűjtés hatékony megvalósítását kiszolgáló infrastruktúra. Másfelől a szemléletformálás jóvoltából az emberek is egyre környezettudatosabbá váltak az utóbbi 10-15 évben, és úgy vélem, ez a fellendülés korántsem állt meg. Az egyértelműen javuló tendencia ellenére azonban a szelektív hulladékgyűjtés aránya még így is elmarad az uniós elvárásoktól, a tervek szerint ugyanis 2025-től a háztartási hulladékok legalább 55 százalékát kell majd hasznosítani. Fontos, hogy minél többen felismerjék: a Földet elborító hulladékok is tovább fokozzák a klímaválságot, amelynek elhárítása érdekében azonnal cselekednünk kell. Felelős hozzáállással – a többi között a szelektív hulladékgyűjtéssel vagy az élelmiszer-pazarlás megállításával – nagymértékben csökkenthetjük a hulladékok mennyiségét, és világszerte egyebek mellett energia- és anyagtakarékos gazdálkodás, tehát körforgásos gazdaság kialakítására és fenntartására van szükség” – emelte ki a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Kifejtette, a körforgásos gazdaság egyik leglényegesebb eleme, hogy a hulladékok minél nagyobb hányadát erőforrásként, nyersanyagként hasznosítsák az egyes országok, míg a közvetlenül nem hasznosíthatóakat – környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanításuk után – a lehető legkisebb arányban helyezzék a lerakókba. „Mi is ennek szellemében dolgozunk kollégáimmal, a klímavédelmi célkitűzések elérését – a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság megteremtését és támogatását tekintjük legfőbb küldetésünknek, és kiemelt hangsúlyt helyezünk a szelektív hulladékok folyamatos begyűjtésére, újbóli felhasználásuk előkészítésére” – mondta el Agatics Roland.
A hazánk második legnagyobb hulladékgazdálkodási közszolgáltatójának az élén álló szakember hangsúlyozta: „Az alumíniumból készült italosdobozok, illetve a PET- és üvegpalackok – kevesebb energia- és nyersanyag-felhasználással – száz százalékban hasznosíthatók. Utóbbiak egyébként napjainkban a legkisebb arányban visszagyűjtött csomagolási hulladékok közé tartoznak, amire Életmentő Üveg elnevezésű adománygyűjtő kampányunkkal is igyekszünk ráirányítani a figyelmet. Annak köszönhetően, hogy 2023 júliusától Magyarország is bevezeti mindezen italcsomagolások visszaváltási rendszerét, lényegesen növekszik majd a szelektív gyűjtésük mértéke, azaz csökkenni fog a hulladék mennyisége. Az új törvényi szabályozással egyúttal ezeknek a hulladékfajtáknak a hasznosítása is hatékonyabb lesz, a jövőben tehát jóval magasabb hasznosítási arányt érünk el ebben a szegmensben, ezáltal pedig hazánk jelentősen hozzájárul majd a környezeti terhelés csökkentéséhez.”
