AEROSPORT.HU
A HOLNAP.HU

Évezredes mediterrán hangulat a sziklafal tetején – Vrbnik 1. rész

Vrbnik a Krk sziget keleti részén, Novi Vinodolskival szemben, a tengerszint fölé meredeken emelkedő 50 méter magas sziklán fekszik. 

Tengerpartja sziklás, meredek.

A régészeti leletek tanúsága szerint Vrbnik vidékén már a történelem előtti időben is éltek emberek. 

A terület első ismert lakói az illírek törzsei a japodok voltak, majd őket a liburnok népe követte. 

Az illírek mezőgazdasággal, állattartással, kézművességgel foglalkoztak. Településeiket magaslatokon építették és fallal kerítették körül. 

A rómaiak az I. században szállták meg a szigetet. 

A horvátok a VI. század végén, a VII. század elején telepedtek itt le. Vrbnik első írásos említése Híres Dragoszlav 1100. január 1-jén kelt adománylevelében történt. 

Vrbnik 1118-ban velencei uralom alá került, melynek nevében a dózse vazallusai, a vegliai hercegek uralkodtak a szigeten. 

Vrbnik évszázadokig a glagolita írásműveltség központja volt. (Egyes források szerint Cirill találta fel a glagolita írást, míg a cirill írást az ő tanítványai.) Innen származik a legtöbb máig fennmaradt glagolita kézirat, melyek közük leghíresebb a Mavar-breviárium.  (A breviárium a zsolozsma számára előírt összes szöveget tartalmazó liturgikus könyv.)

A vegliai hercegek 1480-ig uralkodtak itt. Ekkor a köztársaság nyomására – miután attól féltek, hogy Mátyás magyar király elfoglalja a szigetet – Frangepán VII. Jánosnak át kellett adnia a szigetet Velencének.

Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek.

A napóleoni háborúk egyik következménye 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnése volt. 

Napóleon bukása után Krk osztrák kézre került, majd 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. 

A település legjelentősebb gazdasági forrása a mezőgazdaság, ezen belül elsősorban a szőlőtermesztés. Ennek eredményét érdemes valamelyik kis hangulatos helyen megkóstolni.

A vrbniki mező a sziget legnagyobb termőterülete, ahol évszázadokig intenzív földművelés folyt. De a városban is minden talpalatnyi helyet megpróbálnak zöldbe borítani.

Szűz Mária Mennybevitele (Uznesenja B. D. Marije) tiszteletére szentelt plébániatemploma a település legjelentősebb műemléke.

Vrbnik központjában áll, ide futnak össze a központ szűk utcái.

Építési ideje nem ismert, de feltételezik, hogy kora középkori templom alapjaira építették a XVI. században.

Története során többször bővítették és átépítették, mai formáját a XIX. század elején történt átépítéskor nyerte el. Egyhajós barokk épület, berendezése, oltárai, kegytárgyai barokk stílusúak.

Berendezéséből kiemelkedik a reneszánsz Rózsafüzéres Boldogasszony oltár Frangepán János adománya 1599-ből. A templomhoz épített Szűz Mária kápolna 1505-ben készült el, benne egy helyi mester XIV. századi Szent Anna oltárával. A főoltáron Marin Cvitković „Utolsó vacsora” című alkotása látható. 

A Keresztelő Szent János templom (crkva Sv. Ivana Krstitelja) a városfalon kívül áll. A templom 1323-ban épült, majd megalakulása után a Szent János Testvériség tulajdona lett. Miután szűknek bizonyult a hívek és a testvériség megnövekedett létszámának befogadására, 1611-ben bővítették. Erről az apszisban található glagolita felirat tanúskodik. Az apszis keleti irányú bővítésének nyomai az ekkor felhasznált faragott kövek eltéréséből is láthatók. 

Keresztelő Szent János templom (crkva Sv. Ivana Krstitelja)

 A település egyik jellegzetessége a Horvátország szerte ismert, és számos díjat nyert Vrbnicka Zlahtina bor. 

A sok kis étterem szinte mindegyikének saját bora van ahol jellegzetes horvát ételeket szolgálnak fel.

Sokak szerint a városban nincs semmi látnivaló… Nekik nem is ajánlott felkeresni ezeket a mediterrán ékköveket! Ezekben évszázados falak, és évezredes hangulatok vannak.  Ezt pedig nem látni hanem érezni kell. Erre pedig ez az eldugott kisváros az egyik legjobb helyszín. 

Természetesen nem felejtkeztünk el a település talán legismertebb nevezetességről, a világ 2. legkeskenyebb utcájáról. De ezt majd a következő részben mutatjuk be részletesen.

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Vrbnik

Információk: Wikipédia