Hollókő, az élő falu

Valódi és őszinte, olyan igazi! Talán ez jellemzi legjobban a 380 lelket számláló, Magyarországon egyedülálló Világörökségi kis falut a Cserhátban, amely több mint száz éves házacskáiról ismert, de csöppet sem hasonlít skanzenre, vagy múzeumra, elevenebb, mint néhány kisváros. Úgy őrzi a hagyományait, tartását, méltóságát, hogy közben nem „olyan, mintha”, hanem „az”. 

Budapesttől egy órányi autóútra, a falu határában nagy fekete holló jelzi, jó helyen járunk. Innen már csak a falu szívébe juthatunk, zsákfalu lévén. A település közepén áll a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom, amely a falu emblematikus épülete, története 1889-ig nyúlik vissza. 

Körülötte keskeny nadrágszíj-telkeken sorakoznak a jellegzetes, fehérre meszelt, tornácos, deszkamellvédes, kontyolt palóc parasztházak, melyek az 1909-es tűzvész után kapták mai formájukat. 

A megszeppent tornácmaska…

Néhányukban kézműves műhelyek, múzeumok, bemutatóházak kaptak helyet. Kipróbálhatjuk itt a fazekasságot, vagy a szövést, de akad olyan is, amelyikben megszállhatunk, eredeti bútorok között.

A vendégházakban a falu történeteit betéve tudó nénikék, vagy családok invitálnak asztalukhoz. Belekóstolhatunk a hamisítatlan palóc ízekbe, megtapasztalva, milyen az eredeti palócleves, tócsni vagy görhe. 

Az időutazás része a sok néphagyományhoz kapcsolódó rendezvény is, amelyeket nagy örömmel ünnepel meg a falu apraja-nagyja, felöltve a máig őrzött híres palóc népviseletet. Különleges élmény az összeszokott kis közösség életének a részese lenni, még ha csak néhány napra is.

A Világörökségi faluban múzeumok, kiállítóhelyek és nyolc parasztház ad otthont a különböző kiállításoknak és gyűjteményeknek, melyek mindegyike örökségünket hivatott bemutatni ugyanúgy, mint a falu fölött magasodó, azt óvó középkori várban található Vármúzeum is. 

A „Próbáljon szerencsét Hollókőn” elnevezésű pályázat során azon ingatlanok is az önkormányzathoz kerültek, melyek esetenként akár több évtizede kihasználatlanul állnak a településen.

Ezen épületekben az a cél, hogy helyben minél több terméket lehet majd előállítani, melyek szintén a helyi vendéglátósok, boltok, intézmények használnak fel. Pékség vagy éppen sajt- és tejház is kialakításra került, de megnézhetjük a tánc- vagy játszóházat is, csak hogy néhány példa említésre kerüljön. 

A falut legelők, és a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzet öleli körbe, kocogások, meghitt séták kedvelt helyszíne, de a környéken számos további kirándulási lehetőség és tanösvény is kínálkozik. 

Az Ófalu 67 védett, mesebeli házacskáját 1987 óta az UNESCO is jegyzi. Hazánkból elsőként került fel a világ legértékesebb örökségeit felsoroló listára, ráadásul az első falu volt az egész világon, amely kiérdemelte ezt a címet. 

Hollókőn eltölteni néhány napot nem egyszerű pihenés, hanem életforma. Télen a lábunk alatt ropogó hó, tavasszal az éledő természet színei, nyáron a langyos estéken felragyogó csillagos égbolt és a tücsökmuzsika, ősszel a nyirkos estén magasba szálló kályhafüst illata,  a csend, a természet hangjai varázsolják olyan széppé itt az életet. No meg a helyiek vendégszeretete. Nem is csoda, hogy az itt élők, idősek és fiatalok ragaszkodnak ehhez a békéhez.

szundimaska…

Hollókőhöz közeledve már messziről megpillanthatjuk a falu fölé magasodó, a vidék nyugalmát büszkén vigyázó 13. századi várat. Története egyszerre zaklatott és legendás, akár egy mese megelevenedő helyszíne is lehetne. 

A vár legendájából származik a falu neve is. Eszerint a szomszédos Pusztavárhegy ura, Kacsics András egyszer elrabolt egy szép leányt, és ide záratta, az épülő vár egyik termébe. Viszont a lány dajkája az elrabló nagy szerencsétlenségére boszorkány volt. A dajka, hogy a lányt kiszabadítsa, szövetkezett az ördöggel, s ennek parancsára az ördögfiak holló képében esténként újra és újra elhordták az épülő vár köveit, egészen addig, míg a várúr a leányt szabadon nem engedte.

A vár rekonstrukciója még 2021-ben tartott. Bízunk benne, hogy a “hollók” most már inkább éjszakánként segítenek az építkezésben…:)

Hollókő Ófalu kivételes példája egy tudatosan megőrzött hagyományos településnek. Olyan kultúrát képvisel, ami a visszafordíthatatlan változások következtében törékennyé vált. A főleg 18. és 19. században kialakult falu nemcsak a magyarságon belüli palóc népcsoportra jellemző, hanem átfogóbb értelemben is élő példája a közép-európai falusi élet hagyományos formáinak, amely a 20. századi mezőgazdasági forradalom következtében többnyire mindenütt eltűnt.

Mikor érdemes meglátogatni a falut? Amikor épp kedvünk van hozzá! Itt egész évben nem csak műemlékekkel, hanem valódi élettel találkozhatunk. Hollókőn egy megelevenedett mesekönyv lapjai között sétálhatunk.

Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu

Térkép: Hollókő

Szöveg és információk: