2020.11.30.

HĂĄny liter vĂ­z van a pizzĂĄban?

A több termĂ©k elƑállĂ­tĂĄsĂĄhoz egyre több vĂ­z felhasznĂĄlĂĄsa szĂŒksĂ©ges, ĂĄm a Földön rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł vĂ­z mennyisĂ©ge vĂĄltozatlan. Vajon lesz-e, Ă©s ha igen, hogyan Ă©s mibƑl lesz elegendƑ vĂ­z az Ă©lethez 30-40 Ă©v mĂșlva is?
2020.10.20.

Seuso kincsek

saknem negyven Ă©v utĂĄn ismĂ©t MagyarorszĂĄgon van a Seuso kincs nĂ©ven ismertĂ© vĂĄlt lelet hĂ©t darabja, köztĂŒk a legfontosabb tĂĄrgy a nĂ©vadĂł Seuso-tĂĄl.
2020.01.20.

HƑkamerĂĄval az energiahatĂ©konysĂĄgĂ©rt

Az energia tudatos Ă©s takarĂ©kos felhasznĂĄlĂĄsa napjaink egyik legfelelƑssĂ©gteljesebb kĂ©rdĂ©se.
2019.10.25.

LĂĄbnyomunk a vilĂĄgban

Olyan ĂŒtemben hasznĂĄljuk tehĂĄt a termĂ©szet erƑforrĂĄsait, amivel a termĂ©szet regenerĂĄlĂłdĂł kĂ©pessĂ©ge nem tud lĂ©pĂ©st tartani, Ă­gy most mĂĄr a termĂ©szet ĂĄltal felhalmozott tƑkĂ©t Ă©ljĂŒk fel.
2018.01.15.

A tudĂĄs hatĂĄrai

Vajon megismerhetƑ-e a vilĂĄgunk? Hol van a tudĂĄsunk hatĂĄra? A fejlett orszĂĄgok felismertĂ©k, hogy a kutatĂĄsfejlesztĂ©s nemzetgazdasĂĄgi Ă©rdek.
2018.01.15.

Újrahasznosítás

A hulladĂ©ktermelĂ©s 4-5 szĂĄzalĂ©ka szĂĄrmazik megunt, kidobott ruhĂĄkbĂłl. A divatmĂĄrkĂĄk Ă©vente Ășjabb Ă©s Ășjabb kollekciĂłkat dobnak a piacra, de gyĂĄltalĂĄn nem mindegy milyen alapanyagokbĂłl. A termĂ©szetes alapĂș textileket Ă©vezredek Ăłta hasznĂĄljuk. Ám az olcsĂłbb , tömegtermelĂ©s Ă©rdekĂ©ben ma mĂĄr olyan alapanyagokat ĂĄllĂ­tanak elƑ, amelyek mestersĂ©ges anyagokat, pĂ©ldĂĄul poliĂ©szter szĂĄlakat tartalmaznak.
2015.05.20.

Nyelvében él a nemzet

Ahogy Ă©letĂŒnk, Ășgy nyelvĂŒnk is naprĂłl napra vĂĄltozik. A chatelĂ©sek, az smsek, a technikai ĂșjdonsĂĄgok miatt Ășj szavak, rövidĂ­tĂ©sek Ă©s idegen kifejezĂ©sek jönnek be a köztudatba.
2015.05.20.

GlobĂĄlis tĂșlfogyasztĂĄs

Ha a Föld minden lakĂłja olyan Ă©letszĂ­nvonalon Ă©lne, mint az EgyesĂŒlt Államokban, akkor kĂ©t-hĂĄrom tovĂĄbbi Földre lenne szĂŒksĂ©g az emberisĂ©g lĂ©tĂ©nek fennartĂĄsĂĄhoz. A jĂłlĂ©ti tĂĄrsadalmakban egyre jobb Ă©s kĂ©nyelmesebb Ă©letre törekszĂŒnk, mĂ©g akkor is, ha ennek visszafordĂ­thatalan következmĂ©nyei vannak Ă©s a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©g pusztĂ­tĂĄsĂĄt eredmĂ©nyezi.
2015.01.07.

ưridƑjĂĄrĂĄs elƑrejelzĂ©s

Ahogy nƑ az Ʊrbe telepĂ­tett technolĂłgia ĂĄltal kĂ©pviselt Ă©rtĂ©k, egyre nƑ az Ă©rdeklƑdĂ©s az Ʊreszközöket fenyegetƑ ƱridƑjĂĄrĂĄsi kockĂĄzatok elƑrejelzĂ©se irĂĄnt.
2015.01.07.

EurĂłpa jövƑje MagyarorszĂĄgon

DemogrĂĄfia, generĂĄciĂłs egyenlƑtlensĂ©gek, a fenntarthatĂłsĂĄg intĂ©zmĂ©nyrendszere – olyan tĂ©mĂĄk, amelyek civilizĂĄciĂłnk jövƑjĂ©t befolyĂĄsoljĂĄk.
2015.01.07.

ÉrtĂ©k a mĂșlt

A hagyomĂĄnyƑrzĂ©s a fenntarthatĂł fejlƑdĂ©st cĂ©lul kitƱzƑ tĂĄrsadalmak szĂĄmĂĄra az egyik legfontosabb szemlĂ©leti alapot jelenti.
2015.01.07.

InnovĂĄciĂł, amely segĂ­t az energiavĂĄlsĂĄgon

Az innovĂĄciĂł hozzĂĄjĂĄrul ahhoz, hogy az emberek Ă©letminƑsĂ©ge jobb legyen. A fejlesztƑk szĂĄmĂĄra most az a legnagyobb kihĂ­vĂĄs, hogy milyen ĂșjszerƱ megoldĂĄsokat tudnak kitalĂĄlni a vilĂĄg energiaigĂ©nyĂ©nek kielĂ©gĂ­tĂ©sĂ©re.