Az eredetileg tizennégy darabos felbecsülhetetlen értékű étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedények nevét a több, mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról egy magas rangú római tisztviselőről kapta. A kincsek illegális ásatásból kerültek elő Polgárdi mellett és a 80-as évek elején illegálisan kerültek külföldre.
Az ókori ötvösművészet kiemelkedő darabjai kalandos utat jártak be, míg újra hazakerülhettek. De miért olyan páratlan ez az ókori római leletegyüttes? Mit jelent Magyaroszágnak a hazahozataluk? A 14 darabos dísztárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby’s aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, száz millió eurós kikiáltási áron. Magyarország mellett Libanon és az akkori Jugoszlávia is keresetet nyújtott be, hogy a kincseket az ő területükön találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Csaknem 25 évnyi rendőrségi nyomozás és pereskedés zárult le idén tavasszal. Magyarország számára fontos, hogy a kincsek egy része hazakerülhetett. A magyar tudomány számára óriási jelentőséggel bír, hogy ezeket a tárgyakat a magyar kutatók vizsgálhatják. Az elmúlt évtizedekben ez a felbecsüllhetetlen értékű kincs különböző széfek mélyén hevert, elzárva a nyilvánosságtól. A leletegyüttes hazahozatala nemcsak azt jelenti, hogy Magyarország vissza szerezte a kincsek egy részét, hanem azt is, hogy mostantól bárki megcsodálhatja. Egy nemzet értékét nemcsak a gazdasági javakban mérhetjük. Kultúrális értékeink védelme és ápolása fontos szerepet játszik egy nemzet fennmaradásában.
