Vajon megismerhető-e a világ? Elmondhatjuk-e a XXI. században, a szuper számítógépek, az információs kommunikáció robbanásszerű fejlődésének világában, hogy ismerjük azt a világot, amelyben élünk? Vannak-e, és ha igen, hol vannak tudásunk határai? Ha egyértelmű választ még nem is tudunk adni erre a kérdésre, annyit biztosan tudunk, hogy a tudás határai már rég nem esnek egybe az országhatárokkal. Mára természetessé vált, hogy a fejlett ipari államokban a kutatásfejlesztés a nemzetgazdaság kiemelt része. Az információ, a tudás olyan tőke lett, amely egyre inkább a vezető országok fejlődésének, a világgazdasági versenynek a motorjává válik. Minden állam stratégiai érdeke, hogy a kutatásfejlesztésben ne maradjon le. Míg régebben sok esetben a hadiipar hajtotta előre a technikai fejlesztéseket, az elmúlt évtizedekben természetessé vált a mindennapokban használt eszközök rohamos fejlődése. Magyarország neve sokáig egybe forrt a tudománnyal. A C-vitamin, a dinamó, a gyufa vagy akár a telefonközpont megalkotása egy-egy magyar tudós nevéhez főződik. De vajon a jövőben is adhat-e Magyarország hasonló találmányokat a világnak? Egy kis csapat látszólag lehetetlen feladatra vállalkozott. Két éven belül egy holdjárót szeretnének a Holdra juttatni. A harminc önkéntes a szabadidejében dolgozik. Egy közös van bennünk, hisznek a tudomány erejében és hisznek a saját tudásukban. A globalizáció az egész világon áthatja a vállalatok működését. A fejlett ipari államok minden eszközt megragadnak, hogy a kutatásfejlesztés területén a legjobb szakembereket, főleg a fiatalokat saját országaikba vonzzák. Az agyelszívás a nemzetközi verseny fontos eszközévé, kifinomult technikák rendszerévé vált. Felvetődik a kérdés: Magyarország hol helyezkedik el ebben a versenyben? A tudás határait vizsgálva azt is látnunk kell, hogy a tudást nem lehet csak a technikai tudásra leegyszerűsíteni. A fenntartható fejlődés tágabb értelemben hasznosítja a tudást, hiszen az a készség, ahogyan egy válságra reagálni tudunk, ahogy bizonyos krízishelyzetekben megújulunk, az sok egyéb képességünktől, tulajdonságunktól is függ. Ezek a humán értékek és tudományok azt a kulturális környezetet segítik egy társadalomban, amely hosszú távon fontos szerepet játszhat egy nemzet fennmaradásában.