Az organikus építészet szép példája a zalavári Millenniumi Emlékmű – Zalavár 3. rész

Zala vármegye Magyarország délnyugati részén található, a Dunántúlon. A megye változatos tájakkal, gazdag történelemmel és élénk kulturális élettel rendelkezik. A Zalavári Történelmi Emlékpark egy igazi időutazás a magyar történelemben, ahol a honfoglalás korától kezdve a 21. századig barangolhatunk a múlt emlékei között. A Kis-Balaton partján fekvő park számos látnivalója közül az egyik a Millenniumi Emlékmű.  

Szent István államalapításának 1000. évfordulóján döntött úgy a megye vezetése, hogy a legméltóbb helyen, a megye első központjában a millenniumnak méltó emléket állít. Megtervezésével a zalai gyökerekkel rendelkező Makovecz Imre Ybl-díjas építészt bízták meg.

Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet megteremtője. Épületei a természetből merítenek ihletet, formavilágukban gyakran jelennek meg a fa, a víz, a föld és az ég motívumai. Épületei harmóniában vannak a természettel, formaviláguk a természeti formákat idézi.

A magyar népi építészet hagyományai is nagy hatással voltak rá. Gyakran használt természetes anyagokat, mint a fa és a kő. Épületei nemcsak esztétikai, hanem szimbolikus jelentéssel is bírnak. Gyakran jelennek meg bennük a magyar mitológia és a kereszténység szimbólumai. 

Az organikus építészet egy izgalmas irányzat, amely az épületeket a természettel összhangban képzeli el. Ahelyett, hogy mesterségesen elválasztaná az épített környezetet a természettől, az organikus építészet igyekszik integrálni a kettőt.

Harmónia a környezettel: Az épületek formája, anyaghasználata és elhelyezkedése igazodik a természeti környezethez.

Természetes anyagok: Előnyben részesíti a fát, követ, bambuszt és más természetes anyagokat.

Folyamatos terek: Kerüli az éles határokat a belső és külső terek között, gyakran alkalmazva nagy üvegfelületeket és átriumokat.

Funkcionalitás: Az épület formáját a funkció határozza meg, nem pedig fordítva. 

Egyediség: Minden épület egyedi, a helyszín adottságaihoz és a megrendelő igényeihez igazodik. 

Az organikus építészet nem csak esztétikai szempontból jelentős, hanem környezettudatos gondolkodást is tükröz. A természet tisztelete, a helyi anyagok használata és az energiahatékonyság mind fontos elemei ennek az irányzatnak. 

Az emlékmű alapkövét 2009. június 14-én helyezték el az egykori ispáni lakótorony föld alatt megbúvó romjainak szomszédságában.

Az emlékműben 2011-től látható a szintén Makovecz Imre által megálmodott 12 méter magas Életfa, mely a megye településeinek összetartozását szimbolizálja. Ezért az Életfán a jelenlegi Zala megye településeinek számával megegyező, 258 levél található.  

A magyar életfa az élet folytonosságát, a növekedést és a termékenységet jelképezi. Gyakran ábrázolják rajta a Napot és a Holdat, mint az élet forrásait, valamint madarakat, virágokat és gyümölcsöket, mint a termékenység szimbólumait.

 Az Életfa törzsén a megye alapításában szerepet játszó három személy: Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán faragott alakja látható.

 Az emlékmű csúcsán az ősi székely-magyar szimbólumok: a Nap és a Hold, valamint a keresztény gyökereket jelképező kereszt látható.

 Az épület nem csak emlékműként funkcionál, hanem számtalan rendezvénynek, kiállításnak is helyet biztosít, így tavasztól őszig érdemes felkeresni. 

Avatására 2010. szeptember 11-én, a Szent Adorján Családi Nap keretében került sor. Az emlékmű felépítésével Zalavár is felkerült a magyar organikus építészet térképére. 

A magyar organikus építészet ma is élő irányzat, amely újabb és újabb épületekkel gazdagítja a hazai építészeti örökséget. A mozgalom képviselői a fenntartható építészet, a környezettudatosság és a közösségi értékek mellett kötelezték el magukat.

Az épületből kilépve továbbsétálhatunk az emlékpark legnagyobb alapterületü épületéhez.

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép: Zalavár – Történelmi Emlékpark 

Forrás: Wikipédiából, zalavar.hu,