Zala vármegye Magyarország délnyugati részén található, a Dunántúlon. A megye változatos tájakkal, gazdag történelemmel és élénk kulturális élettel rendelkezik. A Zalavári Történelmi Emlékpark egy igazi időutazás a magyar történelemben, ahol a honfoglalás korától kezdve a 21. századig barangolhatunk a múlt emlékei között. A Kis-Balaton partján fekvő park számos látnivalója közül az egyik a Millenniumi Emlékmű.
Szent István államalapításának 1000. évfordulóján döntött úgy a megye vezetése, hogy a legméltóbb helyen, a megye első központjában a millenniumnak méltó emléket állít. Megtervezésével a zalai gyökerekkel rendelkező Makovecz Imre Ybl-díjas építészt bízták meg.
Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet megteremtője. Épületei a természetből merítenek ihletet, formavilágukban gyakran jelennek meg a fa, a víz, a föld és az ég motívumai. Épületei harmóniában vannak a természettel, formaviláguk a természeti formákat idézi.
A magyar népi építészet hagyományai is nagy hatással voltak rá. Gyakran használt természetes anyagokat, mint a fa és a kő. Épületei nemcsak esztétikai, hanem szimbolikus jelentéssel is bírnak. Gyakran jelennek meg bennük a magyar mitológia és a kereszténység szimbólumai.
Az organikus építészet egy izgalmas irányzat, amely az épületeket a természettel összhangban képzeli el. Ahelyett, hogy mesterségesen elválasztaná az épített környezetet a természettől, az organikus építészet igyekszik integrálni a kettőt.
Harmónia a környezettel: Az épületek formája, anyaghasználata és elhelyezkedése igazodik a természeti környezethez.
Természetes anyagok: Előnyben részesíti a fát, követ, bambuszt és más természetes anyagokat.
Folyamatos terek: Kerüli az éles határokat a belső és külső terek között, gyakran alkalmazva nagy üvegfelületeket és átriumokat.
Funkcionalitás: Az épület formáját a funkció határozza meg, nem pedig fordítva.
Egyediség: Minden épület egyedi, a helyszín adottságaihoz és a megrendelő igényeihez igazodik.
Az organikus építészet nem csak esztétikai szempontból jelentős, hanem környezettudatos gondolkodást is tükröz. A természet tisztelete, a helyi anyagok használata és az energiahatékonyság mind fontos elemei ennek az irányzatnak.
Az emlékmű alapkövét 2009. június 14-én helyezték el az egykori ispáni lakótorony föld alatt megbúvó romjainak szomszédságában.
Az emlékműben 2011-től látható a szintén Makovecz Imre által megálmodott 12 méter magas Életfa, mely a megye településeinek összetartozását szimbolizálja. Ezért az Életfán a jelenlegi Zala megye településeinek számával megegyező, 258 levél található.
A magyar életfa az élet folytonosságát, a növekedést és a termékenységet jelképezi. Gyakran ábrázolják rajta a Napot és a Holdat, mint az élet forrásait, valamint madarakat, virágokat és gyümölcsöket, mint a termékenység szimbólumait.
Az Életfa törzsén a megye alapításában szerepet játszó három személy: Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán faragott alakja látható.
Az emlékmű csúcsán az ősi székely-magyar szimbólumok: a Nap és a Hold, valamint a keresztény gyökereket jelképező kereszt látható.
Az épület nem csak emlékműként funkcionál, hanem számtalan rendezvénynek, kiállításnak is helyet biztosít, így tavasztól őszig érdemes felkeresni.
Avatására 2010. szeptember 11-én, a Szent Adorján Családi Nap keretében került sor. Az emlékmű felépítésével Zalavár is felkerült a magyar organikus építészet térképére.
A magyar organikus építészet ma is élő irányzat, amely újabb és újabb épületekkel gazdagítja a hazai építészeti örökséget. A mozgalom képviselői a fenntartható építészet, a környezettudatosság és a közösségi értékek mellett kötelezték el magukat.
Az épületből kilépve továbbsétálhatunk az emlékpark legnagyobb alapterületü épületéhez.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Zalavár – Történelmi Emlékpark
Forrás: Wikipédiából, zalavar.hu,