A tavasz érkezésének hamisítatatlan jele a gyümölcsfák virágbaborulása. Pécs legszebb részén a Havihegyen álló templom, úgy „néz le a városra” mint a Montmartre dombra épült Sacré Cœur bazilika Párizsra.
A Tettyei romoktól egy jól kiépített gyalogúton indulhatunk a templom felé. A sétányról remek kilátás nyílik az egykori reneszánsz palota romjaira. 2010-ben az Európa kulturális fővárosa-projekt keretében a Havihegyre vezető utat a közúti forgalomtól elzárták, sétánnyá alakították.
Az út elején látható Rétfalvi Sándor 1969-ben készült alkotása a Feszület.
A Havihegy vagy Havi-hegy (korábban Kakasdombnak ill. Kokasváry-hegynek is hívták) Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás Pécs városára.
Az út mellett a templomtól északra, a csupasz mészkőszirten látható Kiss György 1900-ban felállított, horgonyból készült remekműve, amely a kereszten függő Krisztust ábrázolja.
Az 1690-91. évi pestisjárvány idején Pécs város istenfélő polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, hogy amennyiben a ragály elmúlik, úgy a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon – melyet a köznyelv Kakasdombnak nevezett Havas Boldogasszony tiszteletére hálából kápolnát emelnek, magukat az ő oltalmába ajánlják, emlékezve a régi Rómában egykoron történt csodás járványelűzésre.
A legenda szerint a 4. században Liberius pápa (352. május 17. – 366. szeptember 24.) idejében az örök városban egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. A Szent Szűz álmukban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, templomot kell emeljenek tiszteletére. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony-bazilikának is nevezik.
A pécsi polgárok megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, a Kakasdomb meredek lejtőjén, hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával. A parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott templom 1697-re készült el. A templomnak 1711-ben külön gondnokot is rendelt Pécs városa, aki az előző évi tűzvész által okozott károkat kijavította 1713. évben 66 font súlyú harangot öntöttek. 1724-ben orgonát készítettek. A templom az 1780. évi tűzvész alkalmával megrongálódott, ezt követően építették át a ma látható formájára. A fatorony helyett zömök kőtorony épült a nyugati oldalon, piros kupolával.
XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a templomnak Szűz Mária ünnepeire. Belépve a kegytemplomba, a szentély barokk főoltárán látható olajfestmény a Havas Boldogasszonyt ábrázolja a karján ülő gyermek Jézussal, aki kapcsos könyvet, a Szentírást tartja kezében. Az oltárkép a római Santa Maria Maggiore bazilika oltárképének hiteles másolata, melyet elkészülte után hozzáérintették az eredeti kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában, lévő bíborszínű pecsét is. A kegykép 2013-ban restaurálásra került.
Az oltár jobb és bal oldalán Szent Rókus pestis ellen védő szent, és compostellai Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének XVIII. századi festett faszobra áll. Fölöttük egy-egy üvegezett falitárlóban azok az ezüstözött fogadalmi tárgyak láthatók, melyeket az imameghallgatások utáni gyógyulások örömére helyeztek el itt hálás elődeink. A főoltáron négy angyalfejekkel díszített bronz gyertyatartó áll, melyek a bécsi Damminger műhelyében készültek, és a pécsi Székesegyház 1891. évi átépítése során kerültek ide. A jobb oldali mellékoltáron Szent Flórián látható tűzoltás közben, míg a bal oldali mellékoltáron Szent Sebestyén mártíromságát ábrázoló festett faszobor áll.
A templom tornyában két harang lakik. A kisebbik harang átmérője 35,5 cm, öntésének éve a chronosticon szerint 1738. Ez a magyarországi legrégibb harangok egyike, és az első pécsi harang öntőmester, Michael Weingarten egyetlen megmaradt harangja. Páratlan kulturális örökségi értéke miatt 2004.február 26. óta védelem alatt áll.
A nagyobbik harangot 1954-ben Szlezák Ferenc rákospalotai műhelyében öntötték, átmérője 47 cm. Oldalán a felirat: „Szent Ágoston harangjával és tanításával imádkozva zengjük: Mária causae nostrae salutis ora por nobis”, vagyis: Mária, üdvösségünk oka, könyörögj érettünk!
A kegytemplom külső, délre néző falán szürke márványtábla hirdeti az alapítás 250. évfordulóját, melyet 1947-ben helyeztek el itt. Tőle néhány lépésre, délre, kis keretben áll Bartalits Mihály szobrászművész 1878-ban készített piétás kőkeresztje.
A templom Az 1880-as években zajlott filoxéra-vész hatására telepítettek számos szőlőültetvény helyére mandulát, és bizonyos források szerint ekkor ültethették. Az 1910-es évekből van első írásos említés a havihegyi mandulafákról. A város felett álló templom előtt egy több, mint száz éves, kb. 6 méter magas, csavarodott törzsű mandulafa, mely 2018-ban a hazai, 2019-ben az európai Év Fája verseny győztese lett.
Pécs legszebb fekvésű temploma és igen közkedvelt búcsújáróhelye a Mecsek-hegység déli oldalán terül el. A ma Havihegy nevet viselő városrészen magasodó Havas Boldogasszony-templom, évszázadok óta várja a látogatókat.
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu
Térkép: Havasboldogasszony templom
Információk: havasboldogasszony.hu
