A XXI. század embere energiafüggővé vált. Az elmúlt száz évben szinte észrevétlenül épült be mindennapi életünkbe a korlátlan energiafelhasználás. Ma már elképzelhetetlen lenne világunk világítás, mosógép, számítógép vagy telefon nélkül. Az egyre fokozódó energiaéhség miatt azonban természeti erőforrásainkat egyre inkább kimerítjük. Jogosan vetődik fel a kérdés, miből tudjuk ezt pótolni? Milyen alternatív lehetőségeink vannak, mit tehetünk a megújuló energiákért? A fukusimai atomkatasztrófa hatására Németország nagy lépésre szánta el magát. 2022-ig bezárják az ország összes atomerőművét, összesen 17-et. A Japánban történt baleset után nyolc idősebb erőművet azonnal a többit a következő kilenc évben zárják be. Ezzel párhuzamosan az energiatermelésben keletkező kiesést, megújuló, környezetbarát forrásokból termelt energiával pótolják. Az atomenergia kérdése hatvan éve osztja meg a közvéleményt. Szakemberek szerint a fukusimai és csernobili atomkatasztrófák ellenére az atomerőművek továbbra is megbízhatóak, a légszennyezés hatása pedig eltörpül a szénerőművek mellett. Környezetvédők szerint azonban az atomhulladék tárolása továbbra sem megoldott. Miután Németoszág bejelentette, hogy bezárja atomreaktorait, Olaszországban és Svájcban is úgy döntöttek, hogy nem építenek több atomerőművet. Németországban ma már az áramigény egynegyedét fedezik napelemekkel és szélturbinákkal, a zöldenergia aránya 2012-ben elérte a 23 százalékot. A lipcsei Európai Áramtőzsde adatai szerint a napenergiát felhasználó áramtermelő berendezések együttes teljesítménye Németországban 2013 tavaszán, két nap alatt elérte a 22 ezer megawattott, ami nagyjából 20 atomerőmű teljesítményének felel meg. Ahhoz azonban, hogy a megújuló forrásokon alapuló energiatermelés mértéke tovább növekedjen csak Németországban 4 ezer kilométerrel kellene növelni a távvezeték-hálózatot. 2050 környékén a Földön várhatóan kilenc milliárdnyi ember fog élni, a jelenlegi feltételek mellett képtelenség lesz kielégíteni az energia szükségleteket. Ráadásul a fosszilis energiahordozók elégetésével olyan klímaváltozást okozunk, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. A szél, a víz, a napenergia vagy az egyéb alternatív energiaforrások lehetőséget adnak. A világ korlátlannak hitt gazdasági növekedése azonban még mindig az egyre kevesebb és egyre drágábban kitermelhető véges energiaforrásokon alapul.
