Minekutána Rómában bejártuk a nem listázott helyeket és tudjuk, Olaszország fővárosával szinte összeforr Vatikánváros neve, szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy 1309 és 1377 között a pápák önszántukból elhagyták Rómát és a Rhône folyó parti városba, Avignonba helyezték át székhelyüket.
Palais des Papes
Ez a gall város, ami volt római provincia, tartozott gót és szaracén fennhatóság alá, majd Martel Károly lerombolta, és egy ideg szabad, független köztársaság is kijutott neki, a 14. században a világ legfontosabb központja lett majd hetven évre.
Pont d’Avignon
Huszonkét pápa építette, formálta, formázta, erősítette és szépítette a gótika egyik csodáját 1309. március 9-től, amikor VII. Kelemen pápa Rómában beszüntette a templomosok rendjét és utazásai során megállt az alig 5-6 lakosú városban és úgy döntött, hogy egy időre átteszi székhelyét Avignonba.
Egészen 1377-ig itt tartózkodtak a keresztény egyház legmagasabb rangú képviselői, mígnem január 13-án XI. Gergely pápa visszatért Rómába.
A város eddigre Párizs után a második legnagyobb városává duzzasztotta magát.
Cathédrale Notre-Dame-des-Doms d’Avignon
A Pápai Palotát (Palais des Papes) a Unesco Világörökség részeként 1995 óta múzeumként, rendezvényközpontként és a pápai kápolna 1334-ben létrehozott „schola cantorum” többszólamú misék helyszíneként, ma koncertek színtere ugyanabban a stílusban és hangzásban, mint azt valószínűleg VII. Kelemen pápa is hallgatta a 14. században (erről így ír a Chantilly-kódex a 14. századból: „ meleg pápa, aki boldogan és kedvesen hallgatja, hamisság nélkül ”).
Palais des Papes
A Clémentine-kápolna egy hatalmas, 52 m hosszú, 15 méter széles és 20 méter magas hajó, ami ünnepi szentmiséknek, koronázási szertartásoknak és temetéseknek is otthont ad. 1970-ben Picasso kiállítás, és 1947 óta közel 30 képzőművészeti bemutató volt látható a hatalmas teremben.
Két oldalról közelíthetjük meg a 15 000 m²-es alapterületű komplexumot. A Place du Palaise térről van a főbejárat.
A 14. században körbeépített városfal, aminek a Rhône folyóhoz közel eső részén van egy lépcsősor (Escaliers du Rocher des Doms), ami a Pápai kertekhez visz (Le jardin du Rocher des domes).
A közkertről gyönyörű kilátás fogad átellemben a Rhône folyó túloldalán a Villeneuve lès Avignon-i Szent András erődre.
Impozáns, lebilincselő, titokzatos falak és termek, melyek megelevenednek és egy 3D-s szemüvegen keresztül megtelnek színekkel és tárgyakkal.
Place du Palais
A város kacskaringós, középkori utcái őrzik a pápák titkait, és talán Salamon király ládáját is a próféciával a világ jövőjéről.
Ha kedvünk van megkeresni, akkor interaktív játékra hív a múzeum és részt vehetünk egy időutazáson a „HistoPad” segítségével. A hét nyelven elérhető virtuális útmutatóval bejárhatjuk a teljes Pápai Palotát és megcsodálhatjuk a képernyőnkön teljes pompájában.
Pápai palota
Minden év júliusában rendezik Franciaország legrégebbi fesztiválját, az 1947-ben bejegyzett Avignoni Fesztivált, ahol a színház, a zene, az irodalom és a film képviselteti magát műsorok, viták, találkozók, felolvasások, vetítések formájában.
Az avignoni hídon (Pont d’Avignon) pedig énekeljük el az egyik legismertebb francia dalocskát arról, hogyan hajolnak meg az urak, hogyan pukedliznek a hölgyek, hogyan köszönnek a lányok és mit csinálnak a zenészek, a tűzoltók, a katonák, a kültők a Sur le pont d’Avignon (Az avignoni hídon) című dalban. Sajnos a sok áradás elvitte a hidat, így csak a folyón látható töredéke a 12. századi átjárónak, amit a legenda szerint egy pásztorfiú épített isteni sugallatra.
Pont Saint-Bénezet (Le Pont d’Avignon)
És mivel a hídon nem szokás táncolni, az eredeti szöveg is arra utal, hogy a középkorban a táncos mulatságok a híd alatt történtek. Sous le pont d’Avignon… (Az avignoni híd alatt).
Pont Saint-Bénezet (Le Pont d’Avignon)
Élmény : Rajczi Adriana
