A 2025-ös szentév a katolikus egyház egyik kiemelt eseménye lesz, amelyre a világ minden tájáról érkeznek majd zarándokok Rómába. A szentév mottója: „A remény zarándokai”.
Vatican city, Rome, Italy
A szentév, más néven jubileumi év, a katolikus egyházban egy különleges év, amelyet általában 25 évente tartanak. Ferenc pápa 2022. február 11-én jelentette be a szentév megtartását, amely a katolikus egyház hagyománya szerint a bűnbocsánat és a megbékélés időszaka.
A szentév hagyománya a zsidó nép jubileumi évéből ered, amelyet az Ószövetségben olvashatunk (Leviták könyve 25. fejezet). A jubileumi év minden 50. évben volt megtartva, és ez az időszak a megbocsátás, a felszabadítás és az adósságok elengedésének ideje volt.
A katolikus egyházban az első Szent Évet 1300-ban hirdette meg VIII. Bonifác pápa. Ekkor még nem volt rendszeres időközönként megtartva, a pápa eredetileg minden 100. évben tervezte, de ez a gyakorlat később változott. A szentévek kihirdetése egyre gyakoribbá vált: 1350-ben VI. Kelemen pápa 50 évre, 1389-ben VI. Orbán pápa 33 évre (Krisztus földi életének hosszára utalva), majd 1400-tól 25 évre csökkentették az intervallumot.
A szentév kihirdetésének és megtartásának célja a bűnbocsánat, a megtérés és a lelki megújulás elősegítése volt. A zarándokok, akik Rómába utaztak és teljesítették a szentév feltételeit (gyónás, áldozás, imádkozás a pápa szándékára, a Szent Kapukon való áthaladás), teljes búcsút nyerhettek, azaz ideiglenes büntetéseik elengedését a bűneikért.
A Szent Kapuk megnyitása és bezárása a szentév központi rituáléja. A négy pápai bazilikának (Szent Péter, Szent Pál, Lateráni, Santa Maria Maggiore) van Szent Kapuja, amelyek csak a Szent Évek alatt vannak nyitva. A Szent Kapukon való áthaladás szimbolikusan a Krisztushoz vezető utat és a bűnből a kegyelembe való átmenetet jelképezi.
A 2025-ös szentév, „A remény zarándokai” mottóval, a béke, a kiengesztelődés és a remény üzenetét hivatott közvetíteni a világ felé.
A szentév alkalmából a Vatikán és Róma városa nagyszabású felújítási és infrastrukturális fejlesztési munkálatokba kezdett, hogy felkészüljön a zarándokok fogadására. A Vatikán becslései szerint a szentév alatt mintegy 30-40 millió zarándok érkezik majd Rómába.
A zarándoklat alapvető része a jubileumi eseményeknek, mondta Ferenc pápa a Spes non confunditban. ,,Az útnak indulás hagyományosan az élet értelmének keresésével függ össze. A gyalogos zarándoklat nagyszerű segítség a csend, az erőfeszítés és az élet egyszerűsége értékének újrafelfedezéséhez” — írta.
A szentév 2024. december 24-én, a Szent Péter-bazilika Szent Kapujának ünnepélyes megnyitásával kezdődik, és 2026. január 6-án, vízkeresztkor ér véget. A szentév folyamán a zarándokok teljes búcsút nyerhetnek, ha eleget tesznek a búcsú elnyeréséhez szükséges feltételeknek, amelyek közé tartozik a gyónás, az áldozás, a Szentatya szándékára való imádkozás és a Szent Kapukon való áthaladás.
A Szent Péter-bazilika a világ egyik legjelentősebb és legismertebb épülete, a katolikus egyház központja, a pápaság székhelye. A Vatikánvárosban, Róma szívében található, és a reneszánsz és barokk építészet egyik legnagyszerűbb alkotása.
Vatican City State Rome, Italy
A bazilika helyén eredetileg egy IV. századi ókeresztény bazilika állt, amelyet Nagy Konstantin császár építtetett Szent Péter apostol sírja fölé. A XV. századra az épület állapota annyira leromlott, hogy II. Gyula pápa egy új bazilika építését rendelte el. Az építkezés 1506-ban kezdődött és több mint egy évszázadon át tartott, olyan híres művészek vezetésével, mint Bramante, Raffaello, Michelangelo és Bernini.
A bazilika hatalmas méretű, hossza 218 méter, kupolája 136,5 méter magas. A homlokzatot korinthoszi oszlopok és pilaszterek tagolják, és szobrok, valamint a pápa címere díszítik.
A bazilika belseje lenyűgöző: hatalmas terek, gazdag díszítések, márvány, arany, freskók és szobrok mindenütt.
Michelangelo tervei alapján készült, és Róma egyik ikonikus látképe. A kupola belsejét freskók díszítik, és a látogatók fel is mehetnek a tetejére, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra.
Pietà, Michelangelo világhírű szobra, amely a keresztről levett Krisztust ábrázolja Szűz Mária ölében. A bazilika jobb oldali első kápolnájában található.
Szent Péter sírja, A főoltár alatt, a Vatikáni Grottákban található. A hagyomány szerint itt temették el Szent Péter apostolt. Vatikáni Grották a bazilika alatti katakombarendszer, ahol pápák és uralkodók sírjai találhatók.
Szent Péter tér, a bazilika előtti hatalmas tér, amelyet Bernini tervezett. A teret két félkör alakú oszlopsor öleli körbe, közepén egy egyiptomi obeliszk áll.
A 2025-ös szentév fontos lelki esemény lesz a katolikus hívek számára, és lehetőséget nyújt a hit megújítására, a bűnbánatra és a megbékélésre. A szentév mottója, „A remény zarándokai”, arra hívja a zarándokokat, hogy a hit és a remény erejével nézzenek szembe a világ kihívásaival, és építsenek egy jobb jövőt.
A 2025-ös jubileum szenteste, december 24-én 19 órakor kezdődik a szent kapu megnyitásának szertartásával a vatikáni Szent Péter-bazilikában, közvetlenül azelőtt, hogy Ferenc pápa éjféli szentmisét celebrálja.
Szentkapukat nyitnak majd Róma három másik nagy bazilikájában is: a Lateráni Szent János-bazilikában december 29-én, a Santa Maria Maggiore Mária-bazilikában január 1-jén és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában január 5-én.
Archbasilica of Saint John Lateran, Cathedral of Rome
Szentkaput nyitnak december 26-án a Rebibbia börtönben is, egy római börtönben, amelyet Ferenc pápa már kétszer is meglátogatott, hogy szentmisét celebráljon és megmossa a rabok lábát.
Basilica of Saint Mary Major, in Rome
Az ajtók az üdvösségre vezető utat jelképezik, amelyet Jézus nyitott meg az emberiség számára. V. Márton pápa 1423-ban nyitott meg először jubileumi évfordulóra szentkaput a Lateráni Szent János-bazilikában, a római egyházmegye székesegyházában.
Basilica of Santa Maria Maggiore in Rome.
Az 1500-as szentévre VI. Sándor pápa szentkapukat nyitott Róma négy fő bazilikájában. A szentév végén a szent kapukat hivatalosan bezárják, majd kőművesek befalazzák.
Falakon kívüli Szent Pál-bazilika.
A szentév cselekvésre hívja a keresztényeket. Ferenc pápa a jubileumi évben a remény jeleire hívta fel a figyelmet, többek között a világ békéje iránti vágyra, az életre való nyitottságra és a felelős szülőségre, valamint a foglyok, a szegények, a betegek, a fiatalok, az idősek, a migránsok és a nehéz helyzetben lévő emberek iránti közelségre. Ferenc pápa felszólította a jómódú államokat, hogy engedjék el azon országok adósságait, amelyek soha nem lennének képesek visszafizetni azokat, és foglalkozzanak az ökológiai adóssággal, amelyet úgy jellemzett, hogy az ,,a környezetre kiható kereskedelmi egyensúlytalanságokhoz és a természeti erőforrások egyes országok által hosszú időn keresztül történő aránytalan felhasználásához kapcsolódik”.
Rómában és a Vatikánban számos híres helyszínt és műalkotást megtisztítottak vagy felújítottak a jubileumra, sok turista bosszúságára, akik 2024-ben kerítésekkel, állványokkal és ponyvákkal eltakarva találták a főbb műemlékeket.
E projektek közül sok a jubileumi évfordulóra friss arculattal mutatkozik. Októberben a Szent Péter-bazilika 10 hónapos munka után mutatta be a Gian Lorenzo Bernini által az 1600-as években tervezett, újonnan felújított baldachinját.
Ugyancsak tisztítás vagy restaurálás alatt áll Michelangelo Pietàja, Bernini Négy folyó szökőkútja a Piazza Navonán, valamint Bernini angyalai a Ponte Sant’Angelón.
A jubileumi év a Szent Péter-bazilikában lévő szentkapu bezárásával ér véget 2026. január 6-án, epifánia ünnepén. Róma többi nagy bazilikájában azonban a szent kapuk 2025. december 28-án zárulnak be, ugyanazon a napon, amikor az egyházmegyéknek be kell fejezniük a szentév helyi ünneplését.
A Szent Év egy különleges kegyelmi időszak, amely lehetőséget ad a lelki megújulásra és a hit elmélyítésére. Ez egy alkalom arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, megbocsássunk másoknak és magunknak, és újrakezdjük életünket.
A jubileumi év 2033-ra is előre tekint, amikor az egyház Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának 2000. évfordulóját ünnepli, amelyet Ferenc pápa ,,minden keresztény számára egy újabb alapvető ünnepnek” nevezett.
A 2025-ös szentév logóját négy egymást követő stilizált emberalak van, akik a világ négy sarkából érkező emberiségre utalnak. Mindegyikük átöleli az előtte álló alakot, kifejezve a szolidaritást és testvériséget, amelyeknek egyesíteniük kell a népeket. A sorban első emberalak a keresztbe kapaszkodik, amely a hit jelképe és amely szintén átöleli a reményt, amelyről soha nem lehet lemondani. A négy figura alatt látható hullámok azt jelképezik, hogy az élet zarándokútja nem mindig nyugodt vizeken halad. És hogy a reményre szólítson, amikor mind a személyes, mind a világban zajló események ezt nagyobb intenzitással igénylik, a kereszt alsó része horgonnyá – a remény metaforájává alakul, amely felülkerekedik a zajló hullámok mozgásán.
Rómát egész évben érdemes felkeresni. Bármelyik évszakban is látogatsz Rómába, biztosan felejthetetlen élményben lesz részed. A város tele van történelmi látnivalókkal, műemlékekkel, múzeumokkal, templomokkal, parkokkal és kertekkel. Talán a tél a legalkalmasabb, hiszen ilyenkor a legkevesebb a turista, így a látnivalók sorban állás nélkül is megtekinthetők.
Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu / envanto.com
Forrás:
Catholic News Service / Maria Wiering
Térkép: