A korszerű panel
Végeláthatatlan betondzsungel Budapesten. A szürke, lehangoló, tízemeletes panelházak szerves részei lettek a városképnek. A 60-as, 70-es évek megnövekedett lakásigényét próbálták ezzel a viszonylag olcsó, tömeges építkezéssel megoldani. Milliók jutottak lakáshoz, egész városrészek nőttek ki a földből. Ám ezeket a panelházakat eredetileg 50 évre tervezték, és ez az 50 év hamarosan lejár. Ráadásul a lakótelepek építésekor nem volt fontos szempont a rezsi, hogy mennyire energiatakarékos a ház. Mi lesz a lakótelepekkel? Mit lehet tenni velük a mostani energia- és fűtési költségek mellett? Mit tehetünk azért, hogy élhetőbbé, fenntarthatóbbá tegyük a lakótelepeket? A panelgyártás harminc éve alatt csaknem nyolcszázezer panellakás épült. A legnagyobb lakótelepek lakosságga megközelíti egy kisváros lélekszámát, egy-egy házban sokszor többen laknak, mint egy kis faluban. A rendszerváltás után a házgyárak sorra megszűntek. A 90-es években még a félkész lakótelepeket befejezték, de több panelház már nem épült. Ezzel egy korszak lezárult, hátrahagyva több százezer korszerűtlen, magas rezsiköltségű lakást, amelyek műszaki állapota folyamatosan romlik. Egy megfelelő szigeteléssel ellátott háznál 30-50 százalékos energiamegtakarítás jelentkezik. A hőszigetelés és a nyílászárók cseréje a jóval kisebb rezsiszámlák következtében körülbelül nyolc-tíz év alatt hozza vissza az árát, az ingatlan értékét viszont növeli. A lakás eladásánál ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen energetikai tanúsítvánnyal rendelkezik, mennyire energiahatékony. Az elmúlt két évben 60 ezer panellakást újítottak fel Magyarországon, ami elsősorban fűtéskorszerűsítést, külső szigetelést és a nyílászárók cseréjét jelenti. A panelházak felújításával olcsóbbá válik a rezsi, csökken az energiafelhasználás, és kevesebb széndioxid jut a levegőbe. Ez az ország szempontjából is nagyon fontos, hiszen jelenleg a Magyarországon felhasznált összes energia közel 40%-át házainkban / lakásainkban használjuk el. Már néhány százalékos energiamegtakarítás is csökkentheti az ország energiaszükségletét, importját és energiafüggőségét.
