A holnap

Zavaros vizeink – szennyezés

Becslések szerint évente 2 millió tonna ipari és mezőgazdasági hulladék kerül a Föld vizeibe. A világban a szennyvíz több mint 80%-a ömlik tisztítás nélkül egyenesen a folyókba, tavakba és tengerekbe. A víz pedig örök körforgásában tovább viszi, terjeszti a mérgeket sokszor az adott országtól sok ezer kilométerre is: veszélyezteti az emberek egészségét, az élelmiszer biztonságát, a tiszta ivóvízkészletek fennmaradását, nemcsak a szegényebb országokban, hanem a világ szerencsésebb felén is. Mi a helyzet Magyarországon és Európában? Meddig szennyezhető tovább az amúgy is szegényes vízkincs? Mikor jön el a következmények korszaka, amikor súlyos árat kell fizetni a jelenlegi hanyagságért, kapzsiságért? A megfelelő ivóvíz és higiénia hiánya napjaink egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása: évente 1,8 millió ember hal meg hasmenéses megbetegedésekben (beleértve a kolerát is) elsősorban fejlődő országokban, az áldozatok 90%-a 5 év alatti gyermek. A helyzetet tovább rontja az egyre gyorsabb városiasodás: 2020-ra a világ lakosságának 60%-a fog városokban élni, miközben a városok vízellátása már ma is súlyos problémákkal küzd. A városok bővülésének üteme és a víz felhasználása ugyanis jóval gyorsabb, mint a szennyvíz-elvezetés és szennyvíz-tisztítás fejlesztése, ezért a meglévő vízkészletek szennyezettsége a kritikus értékek felé közelít. A víz szennyezése soha nem lehet csupán egy-egy város vagy ország belügye. Hiszen a tengerek, folyók és patakok tovább viszik a szennyezést a környező országokba, sőt földrészekre is. Nem véletlen, hogy az ENSZ a vízügyi együttműködés évévé nyilvánította az idei, 2013-as évet. Az országok, települések összefogása, együttműködése nélkül ugyanis lehetetlen felvenni a harcot a tiszta vizek pusztulásával szemben. A vízszennyezés megállításán túl a nemzetközi évnek egyéb fontos céljai is vannak. Hiszen a víz és a vízzel való felelős gazdálkodás terén folytatott együttműködés az egyik kulcsa az óriási gazdasági különbségek kiegyenlítésének, a szegénység és nyomor felszámolásának, a természeti kincsek megőrzésének és a fenntartható fejlődésnek egyaránt. A szennyezett vizek tisztításához ugyanakkor egyre nagyobb mennyiségű energia felhasználására van szükség. 2030-ig a vizek tisztítására fordított energia mennyisége világszerte várhatóan 44%-kal nő, különösen a szegényebb országokban. A vízszennyezés kérdése ezért szorosan összefügg a Föld gazdaságosan kitermelhető energiaforrásainak gyors felélésével, illetve az energiárak növekedésével is. A kilátások nem túl biztatóak. A víz szennyezése egyre súlyosabb gondokat okoz, miközben a világ népessége rohamos ütemben nő. 2050-re kilenc milliárd ember fog ugyanannyi vízen osztozni, mint tízezer évvel ezelőtt.

Fel