A világon kb. 1,5 milliárdan kénytelenek tiszta víz nélkül élni. Afrikában, Dél-Kelet Ázsiában naponta emberek ezrei halnak meg az elégtelen vagy a súlyosan szennyezett ívóvíz miatt. A népességrobbanás, a fokozódó ipari és mezőgazdasági termelés eredményeként az elmúlt 50 évben megháromszorozódott az emberiség vízigénye, de a Földön rendelkezésre álló víz mennyisége változatlan maradt. A nem megfelelő szennyvízelvezetés és szennyvíztisztás, a pazarló vízfelhasználás, az urbanizáció, az iparosodás súlyosan károsítja bolygónk édesvízkészletét. Naponta 5000 tartályhajó közlekedik a világon, és minden tartályhajó időzített bombaként szeli át az óceánok, tengerek védett és kevésbé ismert szakaszait. Egyre gyakrabban kapunk híreket a „halálpartokról”, ahol óriási olajfoltok pusztítanak. Évente 5 millió tonna kőolaj kerül az óceánokba, s a tengervíz sótartalmával elegyedve sűrű kátránnyá áll össze, gátolva a levegő cserélődését. A madarakat megbénítja a rájuk tapadt olaj, a halak kopoltyúit eltömíti, és az állatok megfulladnak. A bálnák és delfinek tüdejébe kerülve szintén halált okoz. A sós vizek is veszélyben vannak, az óceánokban és tengerekben sok a szemét, de gyakran hallunk vegyianyag-szennyeződésről is. Kína tengerpartjánál 2011-hez képest, tavaly egyes helyeken több mint 50 százalékkal nőtt a szennyezett terület. A lebonthatatlan, műanyag palackok, edények, csomagolóanyagok nemcsak csúfítják a partvidékeket, a vizek felszínét, de az állatokat is pusztítják. Több ezer madár, hal, emlős tápláléknak tekinti és elfogyasztja őket, vagy olyan erősen belegabalyodik, hogy végül ez okozza a pusztulását. Az Aral-tó a Föld negyedik legnagyobb tava volt, mára azonban kiszáradt és lassan sivataggá válik. Az Aral-tó vízcsökkenéséért javarészt az emberi mohóság felelős. A Föld teljes vízkészletét 2 milliárd km3-re becsülik. Ha a víz-felhasználás a jelenlegihez hasonló mértékben növekszik, akkor 2025-re az emberek kétharmadának nem jut majd elegendő víz az alapvető szükségleteik kielégítésére.
20
Előző bejegyzés