A kallósdi Szent Anna-templom hazánk egyik legjelentősebb Árpád-kori műemléke, amely közel 800 éve őrzi Zala megye történetét. E kistelepülés szimbólumává vált épület megtestesíti a középkori magyar építészet ritkaságát és értékét. Aki látta már képen annak jó hír, hogy a valóságban is fantasztikus élményt nyújt, hiszen olyan környezetbe építették, ahol akár hosszú időt is eltölthetünk.
Történelmi háttér
A templom eredete a XIII. századi királyi szervezethez köthető. Kallósd eredetileg Zalavárhoz tartozó királyi birtok volt, amelyet az uralkodó csak 1203 után adományozott az Orosz család fiainak hűbérbirtokként. Az épület 1260 körül készült el, amikor Karacs fia Miklós, az Orosz család unokája, plébániatemplomot építtetett Szent Miklósnak szentelve. Az 1263-ban kelt dokumentumok már a „Nagykalos” nevű község templomát említik, mely név a kallósdi község akkori elnevezésévé vált.
A XIV. századtól a kapornaki apátság tulajdonához és felügyeletéhez tartozótt a templom. A XVII. században a rendszeres török támadások súlyosan érintették a vidéket: a falut elhagyták lakosai, és a templomot majdnem száz évre magára hagyták, ami az épület leromlásához vezetett.
A település újbóli benépesítésére 1711-től kerülhetett sor, amikor Békási Imre kapornaki apát kedvezményes adó- és egyéb feltételeket kínált új betelepülőknek. Az apát 1740-ben újjáépíttette a templomot, mely ekkor már jelentős károkat szenvedett.
Az 1800-as évek során az épület további változásokon ment keresztül: ekkor került rá a kupolára építkezés, valamint az előcsarnok, amely a növekvő falusi lakosság befogadása céljából készült. Az épület legutóbbi és legjelentősebb restaurálása 1989 és 1993 között történt, amely során az előcsarnokot elbontották az eredeti kerektemplom formájának visszaállítása érdekében.
Építészeti jellemzők
A kallósdi kerektemplom a román építészeti stílus egy különleges kategóriáját képviseli. Az épület talapzatra helyezett téglafalaival, és körélű alaprajzával egyedülálló a hazai vallási építészetben.
Az épület külseje karakterisztikus román jegyeket mutat: a falat függőleges féloszlop jellegű sávok (lizénák) tagolják sűrűn egymást követve. A bejárata a délnyugati oldalon nyílik, amelynek mellett félköríves és enyhén csúcsíves ablakok találhatók. A tetőzet kúposan kialakított, harang alakú lemeztető, melyből középen kisebb, fa szerkezetű torony emelkedik ki – utóbbiak az 1800-as évekből származnak. Az oltár fölött kerek ablak nyílik, amely szintén az antik és középkori építészet jellegzetességeire utal.
A templom félköríves absziszje (Az abszisz egy félköríves vagy sokszögletű, általában a templom keleti végén elhelyezkedő épületrész, amely az oltár helyét képezi. A szó a latin absis szóból származik, mely „boltozat” vagy „körív” jelentésű.) keletről csatlakozik a főépülethez, amely belülről csúcsíves diadalívvel választódik el a hajótól. Ez az apszison belüli tagolás gótikus elemek megjelenésére utal, jelezve az átmeneti periódusára – amikor a román stílus lassan gótikus formákra váltott.
A belső tér kialakítása
A szűkös belső térség egyedülálló funkcionalitást mutat. Az 5,8 méter átmérőjű hajóba hat nagyobb, azonos méretű gótikus (csúcsíves) ülőfülkét és egy hetedik, valamivel kisebb fülkét vágtak az utólagos felújítások során. Az apszisban belső felületével szintén fülkékkel szemben találjuk az oltárt, amelyen Szent Anna képe, a templom védőszentjének ábrázolása látható.
Az északi falán egy keskeny lépcsőn lehet feljutni a bejárat fölé helyezett, fából készült karzatra, amely középkori templomok közös jellegzetessége volt, hogy további nézőhelyeket biztosítson az alacsony térrend ellenére. A belsejét világító félköríves ablakai romantikus atmoszférát teremtenek, amely hozzájárul az épület legendás, misztikus hatásához.
A berendezés meglehetősen szűkszavú: az ülőfülkék és néhány pad mellett nincsenek egyéb bútorok, amely egyértelműen az épület eredeti szűkös méreteire utal. A középkori szintre letöltött padlón későbbi ásatások során három késő középkori sír tárult fel, amely a templom magas vallási forgalmát tanúsítja. Sajnos ottjártunkkor nem volt nyitva a templom.
Műemléki jelentősége és közlekedési információk
A kerektemplom hazánk kevés jó állapotban fennmaradt Árpád-kori körtemplomainak egyike, amely nem csupán helyi, hanem országos viszonylatban is kiemelt műemléki értékkel rendelkezik. Az épület Kallósd község címerében is helyet kap, tudván, hogy az épület szimbólummá vált a település számára.
A templomot évente több száz turista keresi fel, ami figyelemre méltó egy száz fő alatti kistelepülés esetében. A templom a temető kis dombján áll, melynek tetejéről a Zala völgye kitűnő panorámájában körvonalazódik.
A közlekedés szempontjából a hely legegyszerűbben autóval közelíthető meg Zalaegerszegtől vagy Keszthelyről, amely mindkét városból körülbelül fél óra távolságra van. A temető mellett létesített parkolóhelyből könnyen megközelíthető az épület. Közlekedési módként a Zalaszentgrót és Kehidakustány között közlekedő 6316-os busz áll rendelkezésre, amely a kallósdi bolt előtt áll meg.
A 1990-es években a községközpont mellett újabb templomot emeltettek, amely a mai hitéletnek helyt ad szombat-vasárnap rendszeres istentiszteletekkel. A kerektemplom így ma már csak alkalmilag szolgál vallási funkcióval, azonban megőrizte jelentőségét. Július és augusztus hónapjaiban hangversenyek helyszíneként használják, amely zenei és kulturális értékét emeli az épületnek. Esküvőkre is alkalmanként használják az épületet, amely romantikus hangulatát még inkább hangsúlyozza.
Miért is különleges a kallósdi kerektemplom?
- Az Árpád-kori rotundák közül az egyik legjobb állapotban, közel eredeti formájában fennmaradt körtemplom Magyarországon.
- Arányai, részletképzései, a lizénás tagolás, a belső ülőfülkék és a kupola egyaránt magas mesterségbeli tudásról tanúskodnak.
- Királyi várbirtok, nemzetségi templom, később bencés apátsági birtok; története jól tükrözi a magyar középkor, majd a török idők és a barokk kor hullámzásait.
- A kör alaprajzú rotunda mint „teljesség” és „isteni rend” szimbóluma különösen erős hatású egy ilyen kicsi, intim épületben.
- Élő műemlék, ami nem múzeum, hanem ma is használt szakrális tér, amely napjainkban is koncerteknek, esküvőknek, lelki alkalmaknak ad otthont, miközben turisztikai célpontként is működik.
Kallósd kerektemploma így egyszerre időutazás az Árpád-korba, építészettörténeti „tankönyvi példa” és élő, mai közösségi-turisztikai tér – valódi rejtett gyöngyszem a zalai dombok között.A kerektemplom tehát nem csupán egy nyolcszáz év körüli, műemléki értékű épület, hanem egy élő történelmi tanú, amely Magyarország középkori vallási és építészeti gazdagságáról tesz bizonyságot, és egyúttal a kis falvak identitásának szimbóluma maradt a mai napig. Érdemes a környező domboldalakat is bejárni, rengeteg helyről nyílik fantasztikus rálátás a templomra.
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: