„Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt” – idézi a Zsoltárok könyvét Dr. Udvardy György veszprémi érsek a várnegyed megújításának köszöntőjében. Ez a gondolat tökéletesen kifejezi Veszprém várának lényegét: több mint ezeregy éve álló Szent György Kápolna és közel ezer esztendeje emelt Szent Mihály Főszékesegyház tanúskodik Szent István király és Boldog Gizella királyné hitvallásáról, amely Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.
Veszprém vára a város sziklás hegyén emelkedik, Magyarország egyetlen egyutcás barokk várnegyede, amely több mint ezer éves történelmet őriz a Bakony, Veszprémi-fennsík és Balaton-felvidék találkozásánál. A „királynék városaként” ismert hely Szent István és Gizella örökségét testesíti meg, ma egyházi intézmények, múzeumok és turisztikai központ otthona.
Veszprém városnevének eredete évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat, és több nyelvészeti, történelmi magyarázat létezik rá. A legelterjedtebb nézet szerint a név szláv eredetű, a bezprem szóból ered, amely köznévként „makacs, önfejű” jelentést hordoz.
Nyelvészeti magyarázat
A bezprem kifejezést elemeire bontva a bez szláv elöljáró „nélkül” jelentésű, míg a prem melléknév „egyenes”-re utal. Így a név egyenetlent, dimbes-dombos területet jelölhetett, ami pontosan illik Veszprém sziklás, hullámos Várhegyre épült felszíni adottságaira. Ez a magyarázat összhangban áll a szláv nyelvek területi jellemzőivel, amelyek gyakran a táj adottságait tükrözik vissza. 
Személynévi elméletek
Korábbi vélemények inkább személynévi eredetet valószínűsítettek. Egyik szerint Szent István király sógornőjének, Juditnak a fia, Bezprym vagy Veszprém nevű lengyel fejedelem adta a nevet a városnak. Boleszláv lengyel király elűzte fiát és unokahúgát, István pedig Veszprémben telepedtette le őket, sőt ispáni címet is adott a fiúnak. Más elmélet Pribina szláv fejedelem Bezprim nevű vezérét sejti a névadó mögött, aki a térség védelmét szervezhette.
Népies legendák
A városnév köré számos legenda is született. A legismertebb szerint Gizella királyné, Szent István felesége – aki Veszprém kedvelt tartózkodási helye volt – „Vessz, prém!” felkiáltással adta oda drágaköves bundáját a Szent Mihály-székesegyház építéséhez. Ez a népmesei motívum színesíti a név eredetét, bár tudományosan nem megalapozott. A név eredete így a szláv nyelvi gyökerektől a történelmi személyeken át a legendákig terjed, tükrözve Veszprém gazdag, ezeréves múltját.
A veszprémi vár eredete
Elterjedt, bár eddig nem bizonyított vélemény szerint a honfoglaló magyarok már meglévő erődítményt találtak a veszprémi Várhegyen. Anonymus Gesta Hungarorum című művében is említést tesz erről, amikor azt írja: „Szalók apja, Ösübü, meg Örkény apja, Őse továbblovagolva a Balaton vize mentén, elérkeztek Tihanyhoz, majd miután ott a népeket meghódították, tizennegyed napra bejutottak Veszprém városába.”
kilátás a Benedek-hegyről a Várra – 1961 (fortepan.hu Fotó adományozó: Inkey Tibor)
Ha Anonymus beszámolója hiteles történeti hagyományt őriz, akkor a vár eredete a IX. századra vezethető vissza, és egy frank vagy akár korábbi, avar erősségre utalhat.
A vár korai eredetét támaszthatja alá egy 870 körül készült egyházi forrás is. Salzburg érseke ugyanis egy, a pápához intézett jelentésében megemlíti, hogy 866-ban Szent Mihály tiszteletére templomot szentelt Ortahu városában, Kocel, a frankok morva hűbérese földjén. Ha Ortahu valóban azonosítható Veszprémmel, akkor nemcsak az erődítmény, hanem maga a település is létezett már a honfoglalás előtt. Ennek ellenére a helytörténészeknek nincs elég bizonyítékuk ahhoz, hogy ezt véglegesen kijelenthessék.
Vár, Szentháromság tér. Balra a Szent István ferences templom, jobbra a Szentháromság-szobor mögött a Szent Mihály-székesegyház. 1964 Fotó adományozó: Inkey Tibor / fortepan.hu
Az azonban kétségtelen, hogy Veszprém vára Esztergom és Székesfehérvár mellett az egyik legrégebbi magyar várnak számít, és már Géza fejedelem idején fontos szerepet töltött be. Vita tárgyát képezi, hogy a korai, fából és földből készült sáncokat pontosan mikor váltották fel a kőfalak. A kutatók szerint ez hosszú, akár több évszázados folyamat lehetett, amelynek során kezdetben csak a sánc meredek homlokát erősítették meg kövekkel, míg legkésőbb a XVI. századra a teljes erődítményt kőből építették újjá.
A vár eredetileg a mainál kisebb területet foglalt el: a Várhegy északi részét. A déli területet később vették birtokba, ahol egy „elővár” alakult ki, amely a fő vár védelmét szolgálta. Később az északi részt belső várként, a délit pedig külső várként emlegették. A két rész végleges egyesítése csak a XVIII. században történt meg, amikor a közöttük lévő árkot feltöltötték, és a belső kaput elbontották.
Óváros (Vörös Hadsereg) tér, Tűztorony. 1957 Fotó adományozó: Hámori Gyula / fortepan.hu
A hajdani kapu alaprajza ma is látható: a Szentháromság tér déli burkolatán eltérő kőanyag rajzolja ki az egykori bejárat helyét.
A Projekt Mérete és Jelentősége
Veszprém várának felújítására egyrészt műszaki és állagmegóvási kényszer, másrészt örökségvédelmi és turisztikai-oktatási célok miatt volt szükség.
2022 februárjában indultak a munkálatok a veszprémi várnegyed 18 műemléki épületén, összesen 35 ezer m² épített és 10 ezer m² zöldterületen.
Ez az első ilyen monumentális rekonstrukció 250 éve, a barokk kor óta, amely hitéleti, kulturális és turisztikai küldetést ölel fel. A Veszprémi Főegyházmegye Castellum Vagyonkezelő gondozásában zajló beruházás összetett régészeti, építészeti és műemléki munkát igényel, több mint 1500 szakember közreműködésével.
Érintett Épületek Listája
A felújítás a következő 18 ikonikus épületeket érinti, amelyek a királynék városának szívét alkotják:
- Érseki Palota
- Nagypréposti Ház
- Gizella Kápolna
- Szent József Ház
- Szent Mihály Főszékesegyház
- Szent György Kápolna
- Nagyszeminárium
- Körmendy Ház
- Tejfalussy Ház
- Ferences Rendház
- Szent István Templom
- Bíró-Giczey Ház
- Simon Ház
- Kanonoki Ház
- Kisszeminárium
- Piarista Gimnázium
- Piarista Rendház
- Szent Imre Templom
Ezek restaurálása barokk kincseket, középkori leleteket tárt fel, újrarendezve a közösségi tereket. Sorozatunk második részében részletesen is bemutatunk ezek közül néhány jelentősebb épületet.
Turisztikai Vonzerő és Látogatói Élmény
A megújult várnegyed ideális célpont vallási turizmusra: látogassa meg a Gizella Kápolnát Szent István örökségéért, vagy a Szent Mihály Főszékesegyházat a hit ezeréves szimbólumaiért.
A projekt mottója – „Őseink hite a jövő reménye” – hívogatja a turistákat, hogy ne csak lássák, hanem érezzék is Veszprém örökérvényű üzenetét.
Gyakorlati Információk
Jegyeket a Castellum Vagyonkezelő oldalán foglaljon, irányított túrákon derülnek ki az érdekességek, mint a bronzkori leletek vagy a színes üvegablakok. Parkolás a Séd-parton, akadálymentes lifttel elérhető a vár teteje. Tervezzen egésznapos programot: reggel templomlátogatás, délben séta, este kulturális esemény!
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Információ: https://castellum.hu/hu/
Térkép:
