Téli séta Sümegen
Várakat látogatni minden évszakban lehet.
Így gondoltuk mi, is amikor a sümegi várra esett a választás, egy újévi sétához.
Sümeg a Balatontól kb. 30 perc autóútra található, így egy nyári, kevésbé fürdésre alkalmas időjárásban is remek úti cél lehet.
Balatongyörök, Szépkilátó
Szigligetet útbaejtve nem a 84-es utat javaslom, hanem inkább egy kis mellékutat Hegymagason, és Tapolcán keresztül. Ez is pontosan a vár tövébe fog vinni bennünket, csak sokkal romantikusabb tájak közt.
A városba érve a várdombot autóval, és gyalog is érdemes körbejárni. Egyrészt, mert nem csak a hegytetőn vannak látnivalók, másrészt távolról is lenyűgöző az erődítmény.
A kisváros a várhegy nyugati felén helyezkedik el. Akár lehetne provencei vagy toszkán település is, hiszen a mediterrán növényzetet leszámítva nagyon hasonló a hangulat itt is.
Püspöki Palota
Minden évszakban elbűvölő utcácskái akár több napra is kikapcsolódást nyújtanak az ideérkezőknek.
Sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom
A Népkert mellet található a Sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom. Amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, lerombolták a székesegyházat és a püspöki palotát. Ezért a veszprémi püspökök Sümeget választották székhelyül. Gróf Széchenyi György püspök ferences szerzeteseket hívott Sümegre, s számukra kolostort és templomot építtetett. A kolostor 1452-ben, a templom pedig 1654-ben készült el, s a püspök ugyanazon évben szentelte fel Sarlós Boldogasszony és Szent Ferenc tiszteletére.
A sümegi ferences templom 1699-óta kegyhely. Ekkor történt ugyanis egy csodás gyógyulás, a bécsi nemes asszonynak, Berghoffer Mária Zsófiának gyógyulása. A sümegi rendház feljegyzései szerint még abban az évben hét csodás gyógyulás történt a templomban a Szűzanya közbenjárására. Ezek híre csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is.
A Püspöki Palota – a korszak főúri, főpapi kastélyépítészetét ismerve szokatlan módon – egy viszonylag szűk térre néz, ám így is lenyűgöz tökéletes arányaival, visszafogott, de az érett barokk stílus jegyeit magán viselő építészeti tagozataival, szobrászati díszeivel. Kiugró középrizalitjához (A rizalit az épület homlokzatsíkjából -az építési síkból – kiemelkedő rész, amely rendszerint a teljes épület magasságában végigfut. Azért alkalmazták, hogy a hosszú homloksort függőlegesen tagolják, ezzel élénkítve az épület optikai hatását.) tartozik a kapuzat, felette a faragott, virágfüzérekkel díszített kő mellvéd erkéllyel, melyet két oldalt egy-egy Atlasz-figura tart. Emeletsorát kettős párkányzat zárja le, alatta helyezték el az építtető püspök címerét, melyen – ha alaposabban megnézzük – a sárkányt taposó Szent Mihály arkangyalt, s a karmai között kettős keresztet tartó galambot is felfedezhetjük. Az oromzatot kőből faragott vázák, delfintestű vízköpők és allegorikus női szobrok díszítik.
A homlokzat vár felőli – északkeleti – sarkán egy hagymakupolás tornyocskát látunk, melyben egykor két harang is lakott.
Felirata: “NOMEN DEI CONGLORIFICATE IN PLATEAS DISPERSOS PRO NOCTE COMPONITE ET TEM PESTATES LONGE ABHINC DISPELLITE” , Magyarul: “Dicsőítsétek az Úr nevét, a sötétben tévelygőket tereljétek az útra, és a viharokat messze innen űzzétek el!”
A vár a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A háromosztatú erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül.
IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen védelmezett az őrség.
Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött.
Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak.
Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak.
A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása.
A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.
Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás:
- Püspöki Palota
- Wikipédia
- A vár nyitvatartásáról az alábbi linken kaphatunk naprakész tájékoztatót: sumegvar.hu
- Közép-Európa zarándokútja
Térkép: Sümeg
