A várak azok közé a látványosságok közé tartoznak amelyeket halmozottan érdemes megtekinteni. Szerencsés esetben nem csak az építményért látogatjuk meg, hanem azért a látványért is ami az odavezető úton, vagy a várfalakon sétálva elénk tárul.

Visegrád Fellegvára látvány tekintetben vitathatatlanul dobogós helyezést ér el a Kárpát medence várai közül. 

A Dunakanyarban járva  – amely a világörökségi várományosi (jelölti) listán is szerepel – festői panoráma tárul elénk bárhol is álljunk meg.  

A régi várépítő mesterek félelmetes érzékkel tudták az alapkövet letenni olyan hegytetőkre, ahol nem csak a legjobban védhető erőd, hanem a legszebb kilátást is nyújtó palota épülhetett fel.   

A fellegvár északi falain sétálva egész idő alatt a hátunk mögött van a nap, így a Dunakanyar mindig a legszebb fényben pompázik.

A visegrádi váregyüttes több részből áll.  Mi először a fellegvárat és annak is az alsó részét mutatjuk be.

A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították. Így még egy okkal több volt arra, hogy ismét meglátogassuk. 

A fellegvárat maga Mátyás király is korszerűsítette, a város (és egyben az ország) akkori arculatának reneszánsz jegyeit Mátyás itáliai feleségének, Beatrix királynénak köszönhetjük. Aragóniai Beatrixnek hatalmas szerepe volt abban, hogy Visegrád világvárosi rangra emelkedjen a XVI. századra. Ennek a hangulatát érezhetjük ma is a várban. 

Azok számára, akik egész napos programot terveznek, érdemes a Dunaparton hagyni az járművüket, és a közel 7 km-es sétával felgyalogolni a panoráma úton a vár bejáratához. 

A fellegvárhoz vezető panoráma autóút nyomvonalterve Szabó Károly és Luttonszky Zoltán tervező erdőmérnökök rajzasztalán született meg. A kapu előtt kialakított nagyméretű parkoló várja a járművel érkezőket.

Amennyiben tehetjük, szerencsésebb egy hétköznap meglátogatni a várat, talán akkor kevesebben vannak. 

A fellegvár felső bejárata több oldalról megközelíthető. Érdemes megkerülni és a nyugati fal mellett elsétálni, majd onnét felsétálni a főkapuhoz. 

A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában a Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik. A középkorban fontos reprezentatív szerepe volt, hiszen a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt, emellett politikai és hadászati jelentősége sem volt elhanyagolható. Utóbbi szerepét egészen a 17. század végéig megőrizte. 

Két részből áll: az alsó várból és a fellegvárból, más néven citadellából.  

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. 

A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. 

A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az úgynevezett “asszonyház” is. 

A fellegvárat az alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. 

A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából az egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig. 

A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, majd 1544-ben török kézre került.

Ezután felváltva volt a török és a magyar csapatoké, míg legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. 

A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. 

A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak. Megtekinthető a vár történetét bemutató kiállítás, a vár maketten rekonstruált erődrendszere, a Szent Korona másolata és itteni őrzésének története, egy panoptikum, valamint vadászati-halászati-gazdálkodási kiállítás.

A következő részben a fellegvár felső részét járjuk be. 

Fotó: Farkas Attila / gogogo.hu

Térkép: Visegrád fellegvár

Információ: visitvisegrad.hu

Pilisi Parkerdő