Az 1871-ben vízrebocsátott S.M.S. Leitha monitor az egykori Osztrák-Magyar Haditengerészet egyik utolsó, máig megmaradt hadihajója. Nevét a Lajta (Leitha) ausztriai folyóról kapta, úgy, ahogy az összes többi folyami monitor a birodalmon belül. Közel öt évtizeden keresztül szolgálta testvérhajójával, az S.M.S. Marossal és más hajókkal együtt az Osztrák-Magyar Monarchiát. Bár az I. világháború idejére már elavulttá vált, mint hadieszköz, ennek ellenére némi korszerűsítés után végigharcolta azt. A háborút követő kaotikus magyarországi forradalmakba/ellenforradalmakba is bekapcsolódott, de 1921-ben az Antant hatalmak utasítására leszerelték. Az 1920-as évek közepétől egészen az 1990-es évek elejéig, mint elevátorhajó dolgozott a Dunán, majd 2010-ben múzeumhajóvá lett átépítve.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=akHgYflLyMc
A filmet a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum megbízásából és szakmai támogatásával a Digitális Legendárium munkacsoport készítette.
A névadó USS MONITOR
1861-ig a hadihajók ágyúit az oldalfalak mentén, hosszú ütegsorokban helyezték el, a lövegeket pedig nem lehetett forgatni. Így a hajóknak oldalukkal a célpont felé fordulva kellett tüzelni, ami különösen bonyolulttá tette a hajók együttes manőverezését Az 1858-ban épült első tengeri páncélos hadihajók még ugyanígy épültek. 1861-ben azonban Ericsson svéd mérnök az USA számára olyan páncélos hadihajót tervezett, amelynek az ágyúit a felső fedélzeten egy forgatható páncélozott ágyútoronyban helyezték el. A „Monitor” névre keresztelt hajó alig emelkedett ki a vízből (hogy minél kisebb célt jelentsen), gépei és kazánjai a vízvonal alatt, védve helyezkedtek el. Kis merülése miatt azonban a tengeren és a folyókon is hasznát vehették. A MONITOR oldalát és fedélzetét páncéllal borították, akárcsak a 2 db 27,9 cm-es ágyút befogadó forgatható ágyútornyot. A hajó 1862. március 9-én csapott össze a Konföderáció VIRGINIA nevű páncélosával. Egyik sem tudta elsüllyeszteni a másikat, s nagy meglepetést okozott, hogy a kicsi MONITOR-t a jóval nagyobb (10 ágyús) hajó nem tudta legyőzni. A kicsiny hajót szárnyára vette a világhír, s világszerte építeni kezdték a hozzá hasonló rendszerű alacsony felépítésű, kis merülésű, forgatható ágyútoronnyal felszerelt – páncélos hadihajókat, a monitorokat, amelyekből 1861-1965 között összesen mintegy 200 darab épült világszerte.
A Monarchia LEITHA-MAROS monitorpárosa
Az USA-n kívül elsőként a Monarchia épített folyami monitort, s egyszerre mindjárt kettőt is, a LEITHA-t és a MAROS-t, amelyeket 1871-ben bocsátottak vízre Újpesten kifejezetten folyami használatra (a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdonát képező LEITHA az egyetlen a világon, amely a monitor-típus keletkezése utáni évtizedből fennmaradt). Tervezőjük az a Josef Romako volt, aki Ferdinánd Miksa felkérésére a Monarchia első tengeri páncélos (kazamata-) hajóit is tervezte. Feladata hihetetlenül bonyolult volt, hiszen míg az eredeti „Monitor” tervezőit nem korlátozta semmi, addig neki figyelembe kellett venni, hogy a Duna és a Tisza sekély gázlói miatt csak rendkívül kis merülésű hajók építhetők (ami viszont a nélkülözhetetlen páncél súlya miatt szinte kivitelezhetetlen), illetve, hogy alacsony vízállás mellett a szűkké vált mederben a hajók esetleg nem tudnak megfordulni, valamint, hogy a Duna magas jobb partját a mélyen lévő vízről nem lehet majd hajóágyúkkal hatásosan lőni. Romako csak kisebb ellenállású (csak 6 fontos ágyúknak ellenálló), vagyis könnyebb páncél és az ún. „csíkbogár-fedélzet” alkalmazásával elért súlycsökkentéssel oldotta meg a problémát (az orr és a tat felé ereszkedő fedélzet miatt az oldal kevesebb páncélzatot igényelt). A Monarchia haditengerészetében ez volt az első két vitorlák nélküli, kizárólag gőz által hajtott, teljesen fémből épült páncélozott (Bessemer-féle lemezeléssel és páncéllal felszerelt), forgatható lövegtornyú, két hajócsavarral meghajtott, vízöblítéses illemhellyel felszerelt hadihajó.
A LEITHA / LAJTA monitor jelentős hadieseményei, érdekességei
- 1878. augusztus 22-től október 14-ig: részt vett a boszniai okkupáció harcaiban a Száván.
- 1914. augusztus 11-től december 1-ig: harcolt a Száván. Augusztus 12-én fedélzetén esett el a cs. és kir. Haditengerészet első magyar hősi halottja, Huj János matróz. (A tengeri flottát csak augusztus 26-án, az S.M.S. ZENTA elsüllyedésekor érte az első veszteség.) Október 3-án harcképtelenné válásáig lőtte a szerb állásokat (parancsnoki tornyát telitalálat érte, mindenki meghalt). November 22-től december 2-ig a Dunaflottilla parancsnoki hajója.
- 1915. október 6-9.: részt vett Belgrád második elfoglalásában.
- 1916. október 2-3.: Dunán átkelő románokat lőtte Rjahovónál.
- 1916. november 22-26.: részt vett a központi hatalmak sistovi dunai átkelésének biztosításában.
- 1919. június 2-24.: immár LAJTA néven, Esztergom és Komárom között harcolt a cseh intervenciósok ellen.
- 1919. június 25-26.: részt vett a róla és testvérhajójáról elnevezett antikommunista „monitor lázadás”-ban, s a fedélzetén hunyt el csicseri Csicsery László sorhajóhadnagy, az utolsó volt cs. és kir. tengerésztiszt, aki egykori cs. és kir. hadihajón halt hősi halált.
A hajót ezután leszerelték és polgári célra értékesítették.
lajtamonitor.hu/Cimkek/monitor
Lajta Monitor Museumship The S.M.S. Leitha monitor was launched in 1871 and now one of the last, remaining gunboat from the former Austro-Hungarian Navy. She got her name after an Austrian river Lajta (Leitha) like the other monitor type warships in the empire. She served the Austro-Hungarian Monarchy with her sistership the S.M.S. Maros and with other gunboats for nearly fifty decades. Altough she became obsolete as a military tool by the time of the First World War even so she fought in it after some modification was done on her. After the war she joined into the chaotic Hungarian revolutions and counterrevolutions but from 1921 she was disarmed by order of the Entente Powers. From the middle of the 1920’s she worked as an elevatorship for river gravel dredging until the early 1990’s on the Danube the she was reconstructed to museumship.
