Napjaink egyre gyakrabban alkalmazott jelzői a „bio” és az „öko” szavak, amelyeket számos termékkel kapcsolatban használnak a gyártók a jobb eladhatóság miatt. A fogyasztók számára ezek a jelzők ugyanis pozitív üzenetet hordoznak. A mezőgazdasági alapanyagok és az élelmiszerek esetében azonban szigorú uniós és hazai jogszabályok írják elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék „bio” vagy „öko” jelölésű.
A szigorú szabályozás egyben azt is jelenti, hogy a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés. Szabálysértést követnek el ugyanis mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően előállított termékre alkalmazzák. Szakemberek szerint az ökotermékek piacán kialakult 30-50 százalékos árkülönbözet elfogadható, mert mégis csak prémium minőségű, ellenőrzött, egészséges termékekről van szó.
A termelő és a vásárló közötti kölcsönös bizalom azzal jár, hogy egész Európában növekszik az ökológiai művelés alatt álló területek nagysága. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a bio vagy ökotermékek tulajdonságainak megismerése a vásárló számára is egy tanulási folyamat.
A biogazdálkodási módot szigorú rendeletek szabályozzák, megszegői komoly pénzbüntetésre számíthatnak, de az unión belül már börtönbüntetés kiszabására is volt példa. A vásárlók bizalmát tartósan és hosszú távon megszerezni kívánó gazdálkodók tanúsítványt kapnak és jogosultak lesznek arra, hogy termékeiken a biocimkék egyikét használhassák.