Hazánkban 2026. augusztus 12-én, szerdán este egy ritka kozmikus előadásnak lehetünk tanúi. Ideális időjárási viszonyok esetén a napsarlós naplementét sötétedés után a Perseida meteorraj csillaghullása követi.
Magyarországon részleges napfogyatkozás látható. A jelenség 19:21 és 19:23 között veszi kezdetét, és egészen napnyugtáig követhető a nyugati látóhatár felett. Regionális különbségek Magyarországon: Kelet-Magyarországon (Nyíregyháza térségében) 19:21-kor kezdődik a fogyatkozás, a Nap fél órán belül lenyugszik. Közép-Magyarországon (Budapest térségében) 19:22-kor kezdődik, a nyugvás 20:00 óra körül várható. Nyugat-Magyarországon (Sopron térségében) 19:23-tól látható a legnagyobb takarás, a Nap kevéssel 20:00 óra után bukik a horizont alá. A teljes napfogyatkozás totalitási sávja az északi féltekén halad át. Napkeltekor Szibéria északi részén indul, egy fokra közelíti meg az Északi-sarkot, majd a grönlandi Nemzeti Park, Izland és Spanyolország felett vonul át, végül a Baleár-szigeteknél ér véget napnyugtakor. A maximális sötétség időtartama: A leghosszabb teljes fázis az Atlanti-óceán északi részén 2 perc 18 másodpercig, Grönlandon (a Scoresby Sund fjordon) 2 perc 16 másodpercig, Izland nyugati részén (Reykjavíkot is beleértve), majd Spanyolország északi részén maximum 1 perc 49 másodpercig tart.
További pontos információk és térképek: https://www.eclipseatlas.com/2026-august-12
A napfogyatkozás csillagászati háttere: A jelenség újhold idején alakul ki, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, árnyékot vetve bolygónkra. Tökéletes geometriai illeszkedés: A Földről nézve a Nap és a Hold szögátmérője egyaránt 0,5 fok. Ez egy elképesztő matematikai egybeesés: a Nap fizikai átmérője 400-szor nagyobb a Holdénál, ugyanakkor pontosan 400-szor messzebb is helyezkedik el tőlünk.Kisebb vagy távolabbi Hold esetén kizárólag gyűrűs napfogyatkozások léteznének, a Nap külső pereme mindig kilátszana. Közelebbi vagy nagyobb Hold esetén a napkorona finom, szálkás struktúrája és a napkitörések (prominenciák) rejtve maradnának a megfigyelők elől. A Naprendszer más bolygóin nem létezik a földihez hasonló teljes napfogyatkozás. A Mars holdjai (Phobos, Deimos) túl kicsik és szabálytalanok az eltakarásához, a gázóriások holdjai (Ganymedes, Titan) pedig aránytalanul nagyok a Nap látszólagos méretéhez képest. Jelenleg bolygónk az egyetlen ismert hely a Naprendszerben, ahol a felszíni megfigyelők számára a holdi és a napi korong mérete hajszálpontosan kioltja egymást.
A Föld és a Hold közötti árapály-erők folyamatos energia átadást eredményeznek, ami miatt a Hold évente 3,8 centiméterrel távolodik a Földtől. Egymilliárd éve a Hold közelebb volt, a fogyatkozások sötétebbek voltak, de a napkorona struktúrája nem volt látható. Számítások szerint 600 millió év múlva a Hold túl távol lesz a teljes takaráshoz; a Föld végleg a gyűrűs fogyatkozások korába lép. A jelenlegi korszak az univerzum történetében páratlan kuriózum.
Szigorú biztonsági előírások a megfigyeléshez: A Nap közvetlen megfigyelése csak megbízható forrásból származó, innovatív ISO 12312-2 szabványnak megfelelő napfogyatkozás-néző szemüveggel biztonságos. A védelem nélküli megfigyelés maradandó szemkárosodást vagy vakságot okoz. Tiltott és életveszélyes eszközök: Kifejezetten tilos a jelenség megfigyelése hagyományos napszemüveggel, kormozott üveggel, nem megfelelő hegesztőüveggel, CD/DVD-lemezzel vagy exponált filmmel.
Érdemes ezután az előadás után 4-5 órával ismét az ég felé tekinteni. ekkor vonul el feletünk a Perseidák meteorraj.
A meteorraj szülő égiteste a 133 évente visszatérő Swift-Tuttle üstökös, amely legutóbb 1992-ben járt a Naprendszer belső részében. A csillaghullást az üstökös által hátrahagyott, a Föld légkörébe óránként közel 214 000 kilométeres sebességgel belépő kozmikus porszemcsék és törmelékek okozzák. A légkörben fellépő extrém súrlódás miatt ezek a szemcsék felizzanak és elgőzölögnek, látványos fényjelenséget, azaz meteorokat hozva létre az égen. A raj a nevét a Perseus csillagképről kapta, mivel a Földről nézve a meteorok látszólagos kiindulási pontja (radiánsa) ebből a csillagképből sugárzik szét. Ideális, fényszennyezéstől mentes körülmények között a csúcs idején óránként 50-100 hullócsillag is átszeli az eget. A meteorok az égbolt bármely pontján feltűnhetnek, így a kitartás és a szabad szemmel történő, széles látószögű megfigyelés a siker kulcsa.
Persze az esti két felvonásos előadás teljes élvezetéhez az időjárás hozzájárulása is szükséges…
