A mikroműanyagok apró, 5 milliméternél kisebb méretű műanyag darabok.
Két fő kategóriába sorolhatók:
- Elsődleges mikroműanyagok: Ezeket a részecskéket eleve ilyen kis méretben állítják elő, és különböző termékekben használják, például kozmetikumokban, testápolókban, tisztítószerekben, vagy akár ipari folyamatokban.
- Másodlagos mikroműanyagok: Ezek a részecskék nagyobb műanyag tárgyak, például palackok, zacskók, halászhálók, vagy akár ruhák lebomlásából, aprózódásából származnak. A környezeti hatások, mint az UV sugárzás, a szél, a hullámzás, apró darabokra töredezik a műanyagot.
A mikroműanyagok rendkívül elterjedtek a környezetben, megtalálhatók a vizekben, a talajban, a levegőben, sőt, még az élelmiszereinkben is. Mivel nagyon kicsik, könnyen bejutnak az élő szervezetekbe, és felhalmozódhatnak a szövetekben, ami káros hatással lehet az egészségükre. Az emberi szervezetbe is bekerülhetnek a szennyezett élelmiszerek vagy ivóvíz fogyasztásával.
A mikroműanyagok problémájának kezelése összetett feladat, amely magában foglalja a műanyagtermelés és -fogyasztás csökkentését, az újrahasznosítás fokozását, valamint a már meglévő mikroműanyagok környezetből való eltávolítására irányuló technológiák fejlesztését.
A mikroműanyagok rendkívül kicsik és könnyen terjednek a környezetben, szennyezve a vizeket, a talajt és a levegőt. Nehezen lebomló anyagok, így hosszú ideig a környezetben maradnak, és felhalmozódhatnak az élőlényekben.
A mikroműanyagokat a vízi élőlények, például halak és kagylók, véletlenül lenyelik táplálékként. Ezáltal a mikroműanyagok bekerülnek a táplálékláncba, és végül az emberi szervezetbe is juthatnak a tengeri ételek fogyasztásával.
Bár a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásait még vizsgálják, a kutatások azt mutatják, hogy ezek az apró részecskék gyulladásos reakciókat válthatnak ki a szervezetben, és károsíthatják a sejteket. Ezenkívül a mikroműanyagok felületén más szennyező anyagok, például nehézfémek és perzisztens szerves szennyező anyagok (POP-ok) is megtapadhatnak, amelyek további egészségügyi kockázatokat jelenthetnek.
A mikroműanyagok károsíthatják az ökoszisztémákat azáltal, hogy megzavarják az élőlények táplálkozását, növekedését és szaporodását. A vízi élőlények emésztőrendszerében felhalmozódva a mikroműanyagok akár halálukat is okozhatják.
Összességében a mikroműanyagok komoly veszélyt jelentenek a környezetre és az emberi egészségre. Fontos csökkenteni a mikroműanyagok kibocsátását és terjedését, például a műanyag hulladék csökkentésével, az újrahasznosítás elősegítésével és a környezetbarát alternatívák használatával.
