Maradj velünk még!

Ahogy a fellelhető iratokból kiviláglik…

A régi Budai országútról, ma 51-es fő közlekedési útvonalról néhány km-re fekvő települést Dömsöd vagy Kiskunlacháza felől érhetjük el. Apajnál halad át a Budapest-Kelebia vasútvonal. A községnek közvetlen autóbusz összeköttetése van Dömsöddel.
A táj kialakításában fontos szerepet játszott az Ős-Duna, amely hatalmas mennyiségű kavicsot és egyéb hordalékot rakott le. Az esős tavaszi és őszi időszakokban a pleisztocén és oligocén kori Duna medrekben víz halmozódik fel.
A régi folyamágak több száz méteren át nyomon követhetők. Ilyen medermaradványa ma „Halastónak” nevezett lapály is. Megtalálható itt a futóhomok, a humuszos homok, a réti csernozjom, a terület mintegy kétharmadát pedig szikes talajok alkotják.
A Ráckevei-Duna Apajtól 8 km-re folyik. Az úgynevezett Átokcsatorna megépítésével a vizenyős részeket lecsapolták, így a terület részben elveszítette több évszázadon át jellemző vízi növény és állatvilágát. A táj eredeti részéhez tartozó fennmaradt terület ma a Kiskunsági Nemzeti Park része, itt él a puszták nagytestű madara, a túzok.

A környék természeti szépségeiben gyönyörködni akaróknak e táj sok érdekességet tartogat. A határ a Duna-Tisza közén elterülő Kiskunsági Nemzeti Park része, amelyet 1975-ben jelöltek ki egy nem összefüggő 30600 hektáros területen.

Apajon található Magyarország egyetlen szoloncsák-szikes összefüggő pusztája, amely ritka növény- és állattársulásoknak kedvez: túzok, szürke marha, racka juh, mangalica, apaji ménes. Érdemes kirándulásokon megismerkedni a vidékkel, és megtekinteni a falutól délnyugatra hosszan elnyúló, észak-déli irányú dombon lévő, keletelt templom romjait, amelynek északi oldalán felismerhető a cinterem. A templom valószínűleg Alsóapaj falu egyháza volt.