Csaknem 1 milliárd ember már ma sem jut tiszta vízhez, 2,5 milliárd pedig nélkülözi az alapvető higiéniát. Folytatható-e, és ha igen, hogyan folytatható az a komfortos élet, amelyben elég kinyitni a csapot a tiszta ivóvízhez? Mi lesz, ha a csökkenő ivóvízkészletek biztosításáért háborúk sora indul a világban? A helyzetet súlyosbítja, hogy a Föld azon térségei, amelyeket kiemelkedően magas népszaporulat jellemez, egyúttal vízhiányban szenvedő területek is. Ilyennek tekinthető a Közel-Kelet, Közép Ázsia és Afrika nagyobb hányada. Nemzetközi szervezetek becslése szerint 2080-ban már 2,3 milliárd ember szenved majd vízhiány miatt, és a vízforrások ellenőrzése nemzetközi konfliktusok kiváltó oka lehet. Étel nélkül hetekig bírjuk, ivóvíz nélkül csak másfél napig. De nem csak az ivóvízről van szó, hiszen a víz nélkülözhetetlen az élelmiszerek megtermeléséhez is. Egy kiló marhahús előállításához több mint 15 ezer, egy pizzáéhoz több mint 1200 liter víz szükséges. Egyetlen csészényi kávéhoz 132 liter vízre van szükség, egy farmer legyártásakor pedig közel 10 ezer liter vizet használunk fel. Az édesvíz és a belőle származó tiszta, egészséges ivóvíz olyan kincs, amit a világon már ma sem mindenki birtokolhat. Akinek bőven van belőle, az észre sem veszi a fontosságát, akinek nincs, az szenved a hiányától. Ha azt szeretnénk, hogy a csapjainkból 40-50 év múlva is folyjon tiszta víz, nagyon takarékosan kell gazdálkodnunk a természetben lévő édesvíz készletekkel. Bár a Föld felszínének 70%-át víz borítja, a folyékony édesvíz aránya ennek mindössze alig 1%-át teszi ki. Az édes közel kétharmadát a mezőgazdaság, 20%-át az ipar használja fel és csak 10% marad tényleges emberi fogyasztásra. Mivel a Föld lakóinak száma gyors ütemben nő, 2025-re már majdnem minden negyedik ember élhet tartós vízhiányban. A kérdés csak az, hogy kik lesznek ők? És vajon mit tesznek majd az országok azért, hogy – akár más országok rovására is – saját maguk számára biztosítsák a víz egyre szűkösebb áldásait?
213
Előző bejegyzés