A festői Český Krumlovtól pár folyókanyarulattal lejjebb (ha a folyásirányt nézzük akkor feljebb) található a “rózsás” kisváros.

A kora tavaszi időszakban kísértetiesen kihalt település, igazából a hóolvadás után telik meg élettel. Ekkor a Moldva vize már nem lusta folyócskának, hanem sokkal inkább sebes “vizisztrádának” tűnik. Május elejétől raftingosok csapatai lepik el a folyópartot, és elindul a szezon csehország legismertebb folyójának felső szakaszán. A Moldva (vagy cseh nevén Vltava) ezen része 3 nap alatt bejárható.

Rožmberk városát valamikor a 13. század közepén alapították. A Český Krumlovból a Linzbe vezető határátkelőhelyeken és délebbre vezető kereskedelmi útvonalon fekszik. 10 km-re az osztrák határtól és 25 km-re Český Krumlovtól.

Nézzünk fel a hegyoldalra, ahol Csehország egyik legrégebbi vára található.

Rožmberk jelentős nemesi családjához kötődik, akik betelepítették a várost és környékét, és tevékenységükkel felvirágoztatták a régiót, amit a város státusza is bizonyít, amelyet a múltban már Rožmberk kapott.

Város jelképe a város urának, Rožmberk urainak a jelét használta, az ezüst pajzson egy piros ötszirmú rózsa arany középponttal és zöld csészelevelekkel.

Az érintetlen természet, a Moldva csodálatos folyója és a falu történelmi háttere nagyszerű vonzerőt jelent a világ minden tájáról érkező turisták számára.

A közelben található a Dolní Jílovice természetvédelmi terület is, ahol egy természetes bükkerdő maradványai találhatók.

Rožmberk az Eliška Krásnohorská szövege alapján készült Smetana „Az ördögfal” című operája cselekményének egyik fő helyszíne Rožmberk. Karel Leger az „Ötlevelű vadrózsa” című regény cselekményét helyezte Moldvaparti településre.

Rožmberk vára a 13. század közepén épült, és ez volt a híres Rožmberk dinasztia elődjei, a Vítkovec család egyik legrégebbi vára. Eredeti német nevén, Rosenberg, 1250-ben, I. Vencel uralkodása idején említik először. A vár valószínűleg alapítója, Rožmberki Vok és legközelebbi leszármazottai életében a régens lakhelye volt és a birtokainak a központja. Kedvező stratégiai fekvése ellenére a várat többször is meghódították.

A legendás erődítményt valójában két épületegyüttes alkotja: az alsó vár (Dolní hrad) és a felső vár (Horní hrad), bár ez utóbbiból ma már csupán a Jakobínka nevezetű torony állt.

Az Alsóvár több átépítésen is átesett, amelyek közül a legjelentősebbek a reneszánsz, végül az angol neogótikus stílus formáját befolyásolták. A 19. században ezt a részt az utolsó tulajdonosok – a Buquoy család – alakították át egy romantikus, nagyközönség számára nyitott múzeummá, melynek belső terét ma értékes festmény-, fegyver-, bútor-, porcelán- és üveggyűjtemények egészítik ki.

A kastély 1945-ig a Buquoy nemesi család tulajdona volt. Jiří Jan Jindřich Buquoy szenvedélyes mű- és történelmi tárgyak gyűjtője volt. A 19. századi romantikus hangulat jegyében pompás tervet valósított meg, és Rožmberket családi múzeummá építette át. A romantikus gótikus stílusban kiterjedt szerkezeti átalakításokat hajtottak végre, és a kastély megjelenése gyökeresen megváltozott. A várat, amely így megkapta végleges formáját, a nagyközönség rendelkezésére bocsátották.

A tárlatvezetés során meggyőződhetünk róla, hogy a vár belső terei a romantikus neogótika jegyeit hordozzák magukon. A séta a klasszikus fogadóteremben indul, majd a gazdagon díszített lépcsőkön haladva sorra megtekinthetjük a dísztermeket és a főúri lakosztályokat, illetve a különböző korok fegyvereit bemutató fegyvertermet. Híres cseh alkotók munkáit is megcsodálhatjuk. A kisgyermekes családok számára kifejezetten gyerekeknek szóló tárlatvezetés is elérhető. Előzetesen érdeklődjenek a nyitvatartásról, mert sajnos nem látogatható egész évben a belső rész.

A borzongásra vágyók is megtalálhatják a kastélyban a “libabőrkészítés” minden “eszközét”. Felkereshetik példáúl a vár alagsorában található hóhérlakot, ahol részletesen megismerkedhetnek a középkori kínzóeszközök használatával és a hóhér munkájával.

A legendák szerint máig a vár falai között kísért Perchta Rožmberk, azaz a vár Fehér Asszonya. Azt, hogy mi okból teszi mindezt ha találkozunk vele, Tőle kérdezzük meg személyesen…:)

Perchty állítólagos portréja Rožmberkből, más néven Rožmberki Fehér Hölgy portréja

Akik esetleg mégsem tudnak „személyesen” beszélni a hölggyel, azoknak szól az utóirat:

Perchta levelei azt bizonyítják, hogy a középkori szegénységben és megaláztatásban tapasztalható nehéz élet nemcsak a szegény társadalmi rétegekből származó nőket érintette, hanem a legmagasabb társadalmi körökből származó nemeseket is, aki érdekházasságok áldozatává váltak.

Azt mondják, hogy Perchtát egy kis kastélyteremben helyezték el, fűtés és paplan nélkül. Perchta ezért elsősorban pénzhiány miatt Český Krumlovban élő testvéreihez fordult segítségért. Hatékony segítséget azonban nem kapott. Állítólag még Jiří Poděbrady királya is beavatkozott a javára.

A szenvedés ellenére Perchta két gyermeket szült Liechtensteini Jannek, egy lányt és egy fiút. Szenvedése csak férje 1473- ban bekövetkezett halála után ért véget . Azt mondják, nem sokkal halála előtt V. Liechtensteini János bocsánatot kért Perchtától a megaláztatásért, amelyet okozott neki. Perchta azonban nem volt hajlandó megbocsátani neki, amiért megátkozta. Ezért az emberek Perchta lelkének vándorlásaként kezdték magyarázni egy fehér ruhás alak megjelenését a krumlovi kastély helyiségeiben és a helyi jezsuita kollégiumban . Nem sokkal férje halála előtt Perchta visszatérhetett szülőhazájába, Krumlovba, de nem sokáig élvezhette itt élete boldogabb napjait. Ezt követően Bécsbe ment , ahol már 1476-ben meghalt. Mindkét gyermekét túlélte. A skót ferences kolostorban, a bécsi Szent Mária-templomban található liechtensteini családi sírba temették el.

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Forrás: visitczechrepublic

Térkép: Rožmberk