Amennyiben az Őrségben már “kivégeztünk” minden látnivalót, Ausztriában a határ közelében is számtalan épített látványosságal is találkozhat az utazó. Az országban az utak minősége még a mellékutak esetében is kiváló, így érdemes a GPS-re bízni magunkat, ami szerencsés esetben random útvonalakat választ ki a határtól az úticélig… Ilyenkor sok esetben szinte szó szerint “tökön-babon” keresztül jutunk el a célállomásra… De ez megér annyit, hogy így valóban megismerjük a környéket, és ne csak a főutat és annak környékét lássuk… A mostani kiránduláson konkrétan egy kerékpárverseny mezőnyében találtuk magunkat – és tényleg nem volt más út – , az egy nyomsávos úton, a bringások menetirányával megegyezően haladtunk két település között a dombokon át…Így jutottunk fel a már messziről is jól látható hegy tetején álló gótikus templom melletti parkolóba.
Pöllauberg osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában Mária zarándokhelyen és virágfaluban. A falu rendkívüli fekvése miatt Pöllauberget joggal nevezik „Kelet-Stájerország nap- és panorámateraszának”. Csodálatos panoráma tárul elénk jó látási viszonyok mellett az egész kelet-stájerországi dombvidékre, egészen Szlovéniáig, valamint Magyarországra.
Pöllauberg a Joglland dombságán fekszik, a Pöllai Safen folyó bal partján, kb. 10 km-re nyugatra a járási központ Hartbergtől és 38 km-re északkeletre Graztól. Területe a Pöllauvölgyi natúrparkhoz tartozik. Legmagasabb pontja az 1261 méteres Masenberg.
A település jelentősebb története közel ezer évre nyúlik vissza. I. Lipót stájer őrgróf 1125-1128 között adományozott miniszteriálisi birtokot a Stuberberg család ősének, Wulfingnak; ebbe beletartozott a mai Pöllauberg területe is. Wulfing telepeseket hozatott, akiknek a Pöllau feletti lejtőkön adott földeket. A pöllaui kolostor apátja, Michael Josef Maister 1685-ben iskolát alapított Pöllaubergben. Utódja, Ortehhofen apát 1707-ben egyházközségi rangra emelte a települést. Az egyházközséget 1770-ben három közigazgatási részre osztották. A három katasztrális község, Oberneuberg, Unterneuberg és Zeil-Pöllau csak 1968-ban egyesült közös önkormányzattá.
A Pöllaut körülvevő hegyek egyik kiszögelésén áll a stájer gótika egyik legszebb épülete. A templomhoz vezető virágokkal övezett épületek között vezet. Pöllauberg település számtalan alkalommal nyerte el a Stájerország legvirágosabb falva címet, pedig a régiót járva láthatjuk, hogy konkurencia van bőven…
A templom előtti lépcsőről páratlan panoráma nyílik a szemünk elé. Jó idő esetén akár Szlovéniáig is elláthatunk.
A Pöllaubergi Szűz Mária kegy- és plébániatemplom már a 12. század végén, 13. század elején búcsújáró hely volt egy Szűz Mária-kép miatt. A mai Szt. Anna-templom helyén román stílusú kápolna épült, amelyet főleg szombatonként látogattak; emiatt a hegy a Szombathegy (Samstagsberg) nevet kapta. A templom valamivel a kegytemplom fölött áll a hegyoldalon. A román kápolnát 1532-ben kibővítették, majd később barokk stílusban átépítették. Oltára 1644-ből való.
A zarándokok tömege miatt 1340 körül egy nagyobb, gótikus templomot kezdtek építeni, a mai kegytemplomot. Alapítója Katharina von Stubenberg volt. Belső terében az eredeti díszítéséből mára csak egy gótikus 15. századi Mária-szobor maradt, a dekoráció többi része barokk stílusú. Főoltára 1710-1730 között készült.
Gótikus tornya 1674-ben egy villámcsapás miatt megrongálódott és 1678-ban barokk stílusúval cserélték fel.
A torony alatt a nyugati homlokzatának közepén nyílik a gazdagon tagolt, bélletes főkapu (A bélletes kapuban fokozatosan szűkülő kapuzatok sorakoznak, melyek díszítése egységes: pilaszterlábazatokból, pilaszterekből, pilaszterfőkből, majd a timpanont keretező ívelt hengeres tagból állnak. A pilasztereket néha faragással díszítik. A pilaszterek helyén gyakran áll pilaszter szerepű szobor. A timpanon díszítése faragott kő, vagy festmény.)
A templom belső tere kéthajós, a csillagboltozattal fedett szentély pedig már háromhajósra bővül. Gazdag faragottkő-díszítéseket láthatunk, záróköveket, oszlopfőket, a szentélyben ülőfülkéket.
A berendezés barokk kori, különösen szép a stukkókkal díszített orgonakarzat a rokokó freskókkal és a díszes orgona 1684-ből.
A főoltárt Horner tervezte 1710-ben, szobrait a Schokotnigg fivérek faragták 1714-ben, kivéve a kegyszobrot (Mária a gyermek Jézussal) mely 1480-ból származó, késő gótikus alkotás.
Figyelemre méltó még a pompás díszítésű szószék is. A tűzvész előtti korból, a kegyszobron kívül még a középső pillérnél található Mária-szobor (1616) maradt meg az eredeti berendezésből.
A kegytemplom ma is Stájerország egyik legfontosabb búcsújáró helye, évente kb. 100 ezer zarándok keresi fel, főleg nevezetesebb egyházi ünnepnapokon. Ilyenkor a közel 6 km hosszú ösvényen kígyózik a zarándokok menete. 
Az épület monumentalitását még jobban fokozza, hogy három oldalról egy meredek hegyoldal veszi körbe, így valójában csak az épület tövéből van rálátásunk a templomra. Érdemes hétköznap, szép időben meglátogatni, mert ilyenkor szinte egyedül lehetünk a templomban, és valóban akár a környező országokig is láthatunk a templomkertből.
Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu
Térkép Pöllauberg
Információ: wikipedia,
