Somogy vármegyében a Balaton közelében fekszik Somogyvár.

A látogatóközpont

A látogatóközpont bejárata

SZENT LÁSZLÓ SÉTAÚT
A település északi végén emelkedik a Kupavárhegy, melynek 3 hektárnyi területű fennsíkját három oldalról sáncok fogják körül, melyek ma is láthatóak.

A középkorban még a Nagyberek széles víztükre övezte Kupavárhegyet. A néphagyomány szerint ez a terület lett volna István herceg riválisának, Koppány vezérnek a székhelye.

Koppány Árpád-házi nemes volt, aki a X. század végén élt, és a magyar törzsek egyik legbefolyásosabb vezetőjeként tartották számon.

A budai csata 997-ben zajlott le a Várhegyen, István herceg (később I. István király) és Koppány vezér seregei között. A csata a magyar történelem egyik legfontosabb ütközete volt, amely eldöntötte a hatalmi harcot a magyar törzsek vezetői között és megteremtette a magyar állam alapjait.

Kupavárhegyen a XI. században készült sáncon belül egy kisméretű templom épült, amelyet temető övezett.

Szent László király 1091-ben alapította a somogyvári bencés monostort a Kupavárhegyen.

Itt telepítette le a dél-franciaországi Saint-Gilles-ből hívott szerzeteseket.

A középkori Magyarország legnagyobb monostortemplomát ezért a francia anyakolostor patrónusa, Szent Egyed (Saint Gilles) tiszteletére szentelték fel.

Somogyvárt több mint négy évszázadon keresztül lakták a szerzetesek és látogatták a zarándokok.

Az alapító 1095. július 29-én bekövetkezett halála után földi maradványai ebben az apátságban leltek első nyughelyet.


A XII. században az apátság már magyar vezetés alá került.

A XV. század a hanyatlás időszaka. 1508-ban már nem volt szerzetesi élet a kolostorban és 1553-ban említik a kolostor utolsó apátját.

Rövidesen 1556-ban jutott a várrá alakított kolostor török kézre. 1799-ben még magasan álltak a templom és a kolostor falai, valamint a védőfalak.

Az impozáns somogyvári romok már a XIX. század elején felkeltették a régészek érdeklődését: 1823-tól 1828-ig Mátray Gábor, majd 1885-ben Gerecze Péter folytatott ásatásokat a területen.

De az igazán nagyarányú ásatások 1972-ben kezdődtek, s több mint egy évtizeden keresztül folytak.

Az 1970–80-as években föltárt falak állagmegóvására, kiegészítésére is sor került. Bakay Kornél ebben az időszakban vezette a Kupavár-hegyi bencés apátság feltárását. 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.

A kolostor két homlokzati tornyú, háromhajós, félköríves szentélyzáródású, bazilikális elrendezésű temploma 57×25,2 méter nagyságú.

A kolostor a templomtól északra épült. Díszudvara 24×25 méteres volt. A XIV. században a templomot átépítették.

Ez volt az apátság második virágkora. Ekkor bővítették ki a kolostort is.

Amikor Luxemburgi Zsigmond király eladományozta a kolostort, megindult a hanyatlás.

Az alapító Szent Lászlóhoz kapcsolódó Kupavári Napok rendezvénysorozatot 1989 óta minden évben megrendezi a település, a június 27-i László naphoz közeli hétvégén.

Az 1998-as eseményen felavatták Szent László szobrát.

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: szentlaszloemlekhely
Információk: NÖF Nonprofit Kft., Wikipédia , szentlaszloemlekhely.hu

