Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy környezetünkben valami megváltozott. Az elmúlt száz évben az átlaghőmérséklet egy Celsius fokot emelkedett. A szélsőséges időjárás miatt egyre gyakoribbak az aszályok és az árvízek. 2013 tavaszán Közép-Európa legnagyobb árhulláma vonult le a Dunán, a vízállás minden eddigi rekordot megdöntött. Németországban és Ausztriában számos települést mobilgát védett, a gátak mögött pedig a megszokott mederben folyt az élet. Szentendrén először szerelték össze azt mobilgátat, ami sikeresen megvédte a város az ártól. A római-parti mobilgát ötlete azonban megosztotta az óbudaiakat. Tudunk egyensúlyt találni a természeti értékek és a lakóhelyünk védelme között? Természetvédők szerint nem szabad a nyugat-európai mobilgátakat összehasonlítani a római partéval. Éppúgy, mint a szentendrei mobilgát , ezek olyan település részeken vannak, ahol a történelmi városmagot igyekeztek megóvni, ez azonban egy természeti területen kevésbé képzelhető el. A Duna Európa második leghosszabb folyója. Több, mint 400 kilométeren át folyik Magyarországon, az összes vízfogyasztás több mint felét is a Duna szolgáltatja. De a Duna ennél sokkal többet jelent. A Duna élővilágának, természetes környezetének megőrzése közös érdekünk. Ugyanakkor egyensúlyt kell találnunk a lakó környezetünk megóvásában is. Védekeznünk kell az egyre gyakoribb árvízek ellen, hogy minden állampolgár biztonságban érezhesse magát. Azért, hogy az árvíz a természet körforgásának egyik fázisa legyen, ne pedig egy pusztító, mindent elsöprő ár.
206
Előző bejegyzés