Az emberek többsége nem veszi komolyan az alvásproblémáját, hiába fáradt és kialvatlan évek óta. A mai ember már két órával kevesebbet alszik, mint száz éve. Az alvászavar civilizációs betegségnek teinthető, a nemzetközi egészségügyi szervezetek álmatlansági világjárványról is beszélnek. A folyamatos túlórázás a tévé a számítógép, a közösségi oldalak mind-mind csökkentik az átlagos alvási időt. De meddig zsigerelhetjük ki magunkat? Milyen következményei lehetnek az alvásszegény életmódnak? Magyarországon minden harmadik ember alvászavarban szenved, a nők között sokkal több a rossz alvó. A nőkre ugyanis az otthon és a munkahelyen megfelelés kettős kényszere miatt fokozott nyomás nehezedik, ami stesszhelyzetként zavarhatja a nyugodt alvást. A magyarok 90 százaléka napközben is álmosnak érzi magát. A stressz mellett ennek másik oka lehet az is, hogy a gazasági válság miatt egyre többet dolgozunk, túlórázunk. A rossz alvók könnyen egy spirálba kerülhetnek. Az alvás minősége ugyanis kihatással van a közérzetünkre. Aki rosszul alszik az nehezebben teljesít a munkahelyén és a családja körében is sokkal ingerültebb, feszültebb. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozása érdekében viszont nem sokat teszünk. Akár néhány perces meditációval , testmozgással vagy a nagy esti evészeteről való lemondással sokat javíthatunk közérzetünkön. A nyugat-európai országokban már felismerték a pihentető alvás fontosságát. Ezekben az országokban a “jó alvás” nemzeti ügy, sokat költenek felvilágosító kampányokra, hiszen a jobb alvás az életminőséget is javítja. Rohanó világunkban nem szabadna elfelejtenünk, hogy az alvás nem fölösleges időtöltés, hanem testi-lelki egészségünk és egyensúlyunk megőrzésének nékülözhetetlen része.
175
Előző bejegyzés
