A 2. részben folytatjuk a kastély épületének bemutatását. Megismerkedünk a Tudor-stílussal, és bejárjuk a kastély felújított termeit és egy romantikus sétát teszünk a kastélyparkban is.
Az örök szerelem és hűség kastélya – A Nádasdy-kastély 1. rész
A nádasdladányi Nádasdy-kastély a XIX. század második felében, Tudor-stílusban emelt épület, mely elkészültétől fogva egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.
A korábbi barokk kúriát 1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti császári és királyi építész tervei alapján átalakították, kibővítették.
A nádasdladányi Nádasdy-kastély eredetileg Tudor stílusban épült, ami Magyarországon egyedülálló. Az építkezés 1873 és 1876 között zajlott, Linzbauer István bécsi építész tervei alapján.
A kastély historizáló, neogótikus, angol Tudor-stílusú épület, amely a korábbi barokk udvarház L alakú kibővítésével jött létre. Nádasdy Ferenc gróf (1842-1907) tudatosan választotta ezt a stílust, amely a késő középkort idézte.
A Tudor-stílus egy jellegzetes angol építészeti stílus, ami a Tudor-dinasztia uralkodása alatt (1485-1603) virágzott. Késő gótikus és kora reneszánsz elemeket ötvöz, és leginkább a vidéki kastélyokról és kúriákról ismert. Legfőbb jellegzetessége az úgynevezett tudor ív. „A tudor ív a kisebb körívvel megszerkesztett vállpontokra támaszkodó ívnyílás tompaszögű háromszög köré szerkeszthető.”
A Tudor-kor nemcsak a kastély- és várépítészet, hanem a lakóházak – főként a faházak – terén is maradandót alkotott. E stílusnak elválaszthatatlan összetevői közé tartozik a látványos favázas építési mód mellett a lépcsőzetesen kialakított tető, a kiemelkedő oromzat, a magas, keskeny ablakok, melyeket kicsi üvegtáblákkal töltöttek ki, valamint a magas, díszes tetejű kémények.
Hazánkban a Brunszvik-kastély jelenlegi megjelenése emlékeztet a tudor stílusra, és gyakran nevezik „a legangolabb magyar kastélynak”, valójában a martonvásári műemlék a XIX. század végi romantikus építészet neogótikus irányzatát képviseli. A kastély jelenlegi formájában tehát nem tudor stílusú, hanem a XIX. század végi romantikus építészet neogótikus irányzatát képviseli, amely az angol gótika elemeit használja fel.
A Nádasdy-kastély berendezése építésekor modernnek számított: bevezették a vizet, a gázvilágítást és a telefont, kiépítették csatornahálózatát. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban tőzegkazánnal működő, légbefúvásos rendszer biztosította.
Külön érdekessége az épületnek, hogy a konyha nem a kastélyban, hanem a kertben emelt külön épületben kapott helyet; az ételt föld alatti síneken juttatták el a főépületbe. Az épület külön templommal rendelkezett, melyet 1885-ben szenteltek fel.
A kastélyban számos érdekesség várja a látogatókat:
A kastély egyik legszebb terme az ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmásait állították ki.
Az Ősök Csarnoka: Itt a Nádasdy család őseinek portréi láthatóak.
Az előkelően berendezett kastély termei közül a Hauszmann Alajos tervei alapján készült könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki.
A Könyvtár: A hatalmas könyvtárban több ezer kötet található.
Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.
A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsoltvas csillárokat, a könyvtár galériájának korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését, továbbá az ősök csarnoka festett üvegablakait.
Az asztalosmunkát Thék Endre, a későbbi bútorgyáros készítette Pecz Samu tervei szerint. A kastély egykori kép- és könyvgyűjteménye jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van.
A Nádasdy-kastély ma múzeumként működik, és látogatói megismerhetik a Nádasdy család történetét, valamint Ferenc és Ilona szerelmének történetét is.
A grófi pár közös hálószobát tervezett, ami eltért a korabeli szokásoktól. Nádasdy Ferenc gróf egy életen át gyászolta szerelmét, és egyedül használta a hálószobát élete végéig.
Sajnos Zichy Ilona grófnő fiatalon, 24 évesen elhunyt, így nem érte meg a kastély elkészültét.
A kastély berendezése a múltat idézte, de a kor legmodernebb technikai eszközeivel volt felszerelve.
A kastélyparkban sétálva érezhetjük a romantika és a szerelem atmoszféráját, ami még ma is áthatja a helyet.
A nádasdladányi Nádasdy-kastély parkja egy lenyűgöző, 24 hektáros tájképi kert, amely a XIX. század végén nyerte el mai formáját. A park története a Schmidegg grófok idejére nyúlik vissza, majd Nádasdy Ferenc fejlesztette tovább Kálmán János kertész közreműködésével.
A második világháború után a parkot elhanyagolták. Eredeti növényzetének egy része kipusztult, a tó kiszáradt, míg a kertben lévő nyári szalon, üvegház és játszóház megsemmisült. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet között több száz éves famatuzsálemek is találhatók. A Nemzeti Kastélyprogramban az épület mellett a kertet is revitalizálták, a tavat helyreállították.
Fafajai között megtalálható a bükk (Fagus sylvatica), éger (Alnus), juhar (Acer), magas kőris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus), tövises lepényfa (Gleditsia tracanthos), ostorfa (Celtis), kocsányos tölgy (Quercus robur), fűzfafajok (Salix), a nyárfafajok (Populus) közül fekete nyár (Populus nigra) és fehér nyár, fekete dió (Juglans nigra), császárfa (Paulovnia tomentosa), valamint az örökzöldek között a virginiai boróka (Juniperus virginiana), andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo), európai vörösfenyő (Larix decidua), tiszafa (Taxus baccata) és tuja (Thuja).
A Nádasdy-kastély a hűség és a szerelem emlékműve, amely örök emléket állít Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona szerelmének.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Forrás: nadasdladanyikastely.hu
Térkép: