A Balaton déli partjától alig fél óra távolságra a somogyi lankák között kanyarogva először Somogyvárra érkezünk meg. Itt elhaladunk a Szent László Nemzeti Emlékhely mellett, majd a Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templom felé vesszük az irányt. Somogyvámoson pedig a Krisna-völgy bejárata előtt továbbhaladva kijutunk a település határába.
Az tény, hogy nem egy 3 sávos autópálya vezet a templomkapuhoz (ami itt valójában nincs is…), de ettől még érdemes felkeresni a szántóföld közepén álló égetett téglaépületet. Szerencsére a kissé nehézkes megközelítése miatt, akár órákat is eltölthetünk egyedül a romok közelében.
A 8101-es azonosítójú magyarországi műemlék (közismertebb nevén a somogyvámosi pusztatemplom) magányosan áll egy lankás domb tetején. Nem volt ez mindig így. A török háborúk előtt ezen a helyen egy Csopak nevű település állt, melynek csak ez a temploma maradt fenn.
Az Árpád-kori Somogy vármegye egy része a pannonhalmi Szent Márton-hegyi apátság birtoka volt, és lelki gondozásukat a bencés atyák látták el. Eddig terjedt a ma is püspöki rangú pannonhalmi főapát egyházmegyéje.
A török háborúk alatt Csopak teljesen elpusztult, neve is feledésbe merült, de a szomszédos Vámos község fennmaradt.
A jelenleg is látható pusztatorony a XII. században épült késő román, kora gótikus stílusban, és négyszögből nyolcszögbe formálódó tornya azóta rendíthetetlen.
A XIII. század végén kora gótikus stílusban átépítették, és az első templom északi falát belefoglalták az újabba, a hajót széltében, és hosszában megnagyobbították, a kis szentély helyett jóval tágasabbat emeltek, ötszögzáródással. A boltozatok megvoltáról a külső támpillérek árulkodnak.
Mára csak a nyugati fala, a félköríves szentély egy része és a torony maradt belőle. A különleges formájú torony nem csak a harang zúgását segítette a település minden szegletébe eljuttatni, de távolra néző, lőrésszerű ablakaiból kikémlelhető volt a portyázó hordák közeledte, és az egyhajós vaskos, tömör építményben a helyiek oltalmat lelhettek a támadások idejére.
A torony történetét írásos emlékek és az itt élők apáról fiúra szálló elbeszélései őrizték meg. Egy krónikás feljegyzései alapján például „A derékmagas falak egy barbárul befalazott gyermek testét rejtették. E gyermek Koppány vezér fia, a kis Kupa volt.”
Csopak és Vámos község története az avar időkbe nyúlik vissza. Azt nem lehet tudni, hogy a puszta torony Csopak, vagy Vámos temploma volt-e. Az egykori falu helye a templomrom körül volt, korai leírás szerint Gamás birtok déli részén.
Legenda szerint a Somogyváron székelő Kupán vezér birtoka volt, aki Sarolt fejedelemasszonytól kapott vámszedői jogával élve gyűjtötte a vámot a régi római hadiúton és kereskedelmi úton érkező kufároktól.
Miután 1091-ben Szent László király megalapította a somogyvári bencés apátságot, Csopak az apátság egyik leányplébániája lett. A település a tatárjárás idején teljesen elnéptelenedett, vagy elpusztult, mert a tatárjárás után többször lakatlanként említik.
A somogy vármegyei Csopak a környékbeli falvakkal együtt a török időkben aztán teljesen elpusztult, majd lassan nevük is feledésbe merült. Írott források nem szólnak a templomról, még a török időkben elpusztult falvak nevét sem ismerjük pontosan.
Egy 1229-ben kelt oklevél a fehérvári káptalan birtokaként említi. Ezen a nyomon elindulva és a hasonló nyolcszögletű tornyok korabeli előfordulását megfigyelve jutott Kozák Károly régész arra a feltételezésre, hogy a somogyvámosi templom kora gótikus átépítésének köze lehetett a magyarországi keresztes-ispotályos lovagokhoz. A Szent János-lovagrend hazai anyaegyháza Székesfehérváron volt, ez a ritka toronytípus pedig a XIII–XIV. századi Magyarországon jellemzően a rend oklevéllel igazolható birtokain, építkezésein fordul elő.
A múlt század végén a szentély bordás boltozatának konzoltöredéke még eredeti helyén állt. A szentély déli oldalán, a két támpillér között félköríves nagy ablak nyoma látszott, amely a torony felső ablakaihoz hasonlított. Az 1968-as régészeti kutatás során Valter Ilona a középkori járószintet a szentély keleti, illetve a hajó nyugati falán, az alapozási padkánál figyelhette meg. A szentély keleti fala előtt egy bolygatott téglasírt talált.
- periódus:
A félköríves szentélyt döngölt agyagalapozású téglafal alkotta. Az agyagot lapjára rakott téglákkal együtt rétegezték és döngölték le. A téglákat (14x16x4,5 cm) fűrészfogasan rakták az agyagba.
Hasonlóan készült a templom nyugati fala is. Az erősen meszes habarcsba rakott felmenőfal 1,5 méter magasan maradt meg. A templom déli fala a későbbi templomhajónál 1 méterrel beljebb helyezkedett el.
- periódus:
A megnagyobbított templom hajója kezdetben sík mennyezetes volt, amelyhez a keskeny, félköríves nyugati ablak is tartozott. Később a hajót is boltozták, ekkor épülhetett a nyugati támpillér.
A nyugati fal oromcsúcsa alatt kereszt alakú nyílás látható.
A nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres szentélyhez képest 70 cm-rel szélesebb a hajó, amelynek sarkait támpillérek erősítették, és déli oldalán volt a bejárat. A déli diadalív nyugati oldalán mellékoltár alapjait azonosították, az északi diadalív mellett pedig a torony első szintjére vezető lépcső alapja került elő.
A torony, amelynek alsó szintjét sekrestyeként használták, négyszögletű alapból indul ki, majd az emeleti szintjén nyolcszögletűvé válik. Délnyugati sarkában csúcsíves ajtónyílást észleltek. A toronyban lévő oratórium szentélybe néző, félköríves nyílása is látható.
Az átépítés során habarcsba rakott alapozást alkalmaztak. A hajó északi oldalán, a román kori és gót falazat találkozásánál támpillér épült. A toronyhoz nyugatról csatlakozó keskeny, 40 cm széles, agyagba rakott fal az osszáriumot övezte, ennek a falnak a folytatása ismeretlen funkciójú, és a templom legkésőbbi periódusához tartozik.
Érdemes a falu központjából, vagy a Krisna-völgy parkolójából kb. fél óra alatt gyalog átsétálni a 2 kilométerre lévő templomromhoz. Ez a nyugodt séta segít abban hogy szép lassan lélekben is “megérkezzünk” az egykori falu közepén? álló szentélyhez. 
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: A somogyvámosi Pusztatorony
Információk:
Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
A mesterséges intelligencia ilyennek képzeli el a templomot:
