Hogyan lett a DC-3-asból Li-2-es? A folyamat nem csupán egyszerű másolás volt, hanem számos változtatást is magában foglalt, amelyek a szovjet igényekhez és a gyártási körülményekhez igazították a repülőgépet.

Magyarország,Budapest 1946 a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (Maszovlet) Liszunov Li-2P típusú repülőgépe. Fotó adományozó: fortepan.hu / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye
A Li–2 (oroszul: Ли–2, ukránulː Лі-2, NATO-kódja: Cab) az amerikai DC–3 szállító repülőgépnek a Szovjetunióban licenc alapján gyártott változata. Típusjelzése először PSZ–84 volt. A licenc-gyártást Borisz Liszunov szervezte meg.

A Szovjetunió már 1935-ben szerzett be DC–2-es repülőgépet a polgári légiforgalom számára, majd a következő évben DC–3-asok beszerzését is tervezték. 1935-ben az Amtorg Trading Corporationon keresztül az Andrej Tupoljev vezette bizottság beszerzett egy DC–2-t tesztelés céljából. A CAGI által elvégzett részletes értékelés után 1936. március 21-én a Munkaügyi és Védelmi Tanács határozatot hozott a gyártási licenc megvásárlásáról. Még ugyanazon a nyáron egy bizottság utazott az Egyesült Államokba Nyikolaj Harlamovval, a CAGI vezetőjével az élén. A bizottság utazásának eredményeként a DC–2 helyett a modernebb DC–3-as beszerzéséről döntöttek.

A DC-3 első repülését 1935. december 17-én hajtotta végre, napra pontosan 32 évvel a Wright fivérek első motoros repülését követően.

A repülőgép sárkányszerkezete hatalmas előrelépést jelentett a korábbiakhoz képest. A főkonstruktőr ugyan Donald Wills Douglas volt, mégis a repülőgép alakját Kármán Tódor magyar származású tudós alkotta meg. A DC-3 tervezésekor a Douglas Aircraft Company mérnökei figyelembe vették Kármán Tódor kutatásainak eredményeit.

A repülőgép szárnyprofilját és törzsének alakját úgy tervezték meg, hogy minimalizálják a légellenállást. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a DC-3 a korábbi repülőgépekhez képest sokkal gyorsabb és hatékonyabb legyen.

A Szovjetunió megkapta az Egyesült Államoktól a DC–3 gyártási jogát, így további amerikai gyártású repülőgépek vásárlására nem került sor. 1936–1938 között Liszunov két évet töltött az Egyesült Államokban, a Douglas Aircraft Co.-nál, ahol a DC–3 összeszerelését tanulmányozta és a hazai gyártás előkészítésével foglalkozott.

A DC–3-an alapuló módosított szovjet utasszállító változat a PSZ–84 (PSZ – passzazsirszkij szamoljot – utasszállító repülőgép – a 84-es szám a repülőgépgyár sorszámára utal) típusjelet kapta. Az első licenc alapján gyártott szovjet PSz-84 (Li-2): 1939. július 25-én szállt fel először.

Első változatát négytollú légcsavarral felszerelt Svecov AS–62IR csillagmotor hajtotta, a későbbi példányok háromtollú légcsavarokat kaptak.

1942-ben a PSZ–84-et is áttervezték a katonai használat igényeinek megfelelően, az új gép a Li–2 jelzést kapta.

Magyarország, Budaörsi repülőtér a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (Maszovlet) Liszunov Li-2P típusú repülőgépei a hangárban. 1946 Fotó adományozó: fortepan.hu / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye
A Hadiipari Népbiztosság Repülőgépipari Főcsoportfőnöksége 1937. január 10-ei 2-es számú parancsában intézkedett a típus sorozatgyártásáról. A vásárolt szerszámok és sablonok mellett jelentős segítséget adtak a gyártósorok beüzemeléséhez. A szovjet ipar számára szükséges honosítási munkák elvégzésére I. P. Tolsztih, I. P. Moszolov és V. Mjasziscsev kapott megbízást.

Magyarország, Tapolca repülőtér, Liszunov Li-2P típusú repülőgép. Év 1961 Fotó adományozó: fortepan.hu / Mészáros Zoltán
A egyik leglényegesebb feladatot az amerikai szabványok szerinti méretezés és méretek metrikus rendszerbe történő átszámítása jelentette. Ezt a munkát Vlagyimir Mjasziscsev irányította. A másik feladat a Szovjetunióban gyártott M–62IR motor beépítése volt. Jelentős nehézségeket okozott a teljesen fémépítésű sárkányszerkezet modern gyártástechnológiájának bevezetése. Az esetleges hibák elkerülése érdekében semmilyen módosítást vagy észszerűsítést nem engedtek végrehajtani.

A DC–3 eredeti terveihez képest a szovjet változatnál több mint 1200 konstrukciós módosítást végeztek. A legjelentősebb módosítás a teherszállító változat volt. A katonai céloknak megfelelően a baloldalon egy felfele nyíló, nagy méretű teherajtót építettek be. A sárkányszerkezet kissé nehezebb lett, mert az alkalmazott lemezek a metrikus rendszerre történt áttervezés miatt kissé vastagabbak voltak, mint az amerikai lemezek. A motorok elé elforgatható zsalukat építettek be, mert a gépek alapvetően hidegebb éghajlati körülmények között üzemeltek. A gép nehezebb volt és gyengébb motorok hajtották, így a repülési tulajdonságai elmaradtak az eredeti amerikai repülőgépétől.

Magyarország, PécsPogány repülőtér, Liszunov Li-2P típusú repülőgép. Év 1959. Fotó adományozó: fortepan.hu / Gyöngyi
A Szovjetunió elleni 1941. június 22-i német támadásig a Himkiben működő 84. sz. repülőgépgyárban 237 db gép készült, mind polgári utasszállító változatban. A háború miatt a 84-es repülőgépgyárat 1941 decemberében az üzbegisztáni Taskentbe költöztették, ahol 1942 januárjában kezdődött el újra a PSZ–84-es gép gyártása.

Lőtér, a Magyar Néphadsereg kiselejtezett Li-2P típusú repülőgépe. Év 1978 Fotó adományozó: fortepan.hu / Magyar Rendőr
1942 szeptemberében kezdte el a taskenti üzem a katonai változat gyártását, és a típusjelzést ekkor a gyártást megszervező Liszunov után Li–2-re változtatták. 1942–1945 között 11 ezer darab Li–2-est készítettek Taskentben. Kisebb mennyiségben más szovjet repülőgépgyárak is gyártották. A második világháború előtt a Kazanyi Repülőgépgyárban (GAZ–124) is építettek 10 darabot. 1946–1950 között a Komszomolszki Repülőgépgyár (GAZ–126) 353 darabot készített, de ott a MiG–15-ös sorozatgyártásának elindítása miatt beszüntették a gyártását.

MHSz HA-LIW lajstromjelű Liszunov Li-2T típusú légcsavaros repülőgépe, karbantartás közben. Év 1966. Fotó adományozó: fortepan.hu / MHSZ
A PSZ–84 repülőgépeket 1939-től gyártották sorozatban, az Aeroflot elsősorban utasszállításra használta. Az Aeroflotnál 1940 közepén kezdte el ténylegesen üzemeltetni a PSZ–84-es gépeket. Ekkor az Aeroflot 12 darab PSZ–84-est, mellette ugyanennyi DC–3-as állított szolgálatba. A PSZ–84-t belföldi járatokon, míg a DC–3-at nemzetközi járatokon üzemeltették.

Magyarország, Budapest XVIII.,Ferihegyi (ma Liszt Ferenc) repülőtér Li-2P repülőgépek. Év 1956 Fotó adományozó: fortepan.hu / UVATERV
A típusból több mint 6000 db-ot gyártottak. A második világháború után a kelet- és közép európai szocialista országok, valamint Kína is nagy mennyiségben használta az 1960-as évek végéig.

Magyarország, Budapest XVIII.,Ferihegyi (ma Liszt Ferenc) repülőtér Liszunov Li-2P típusú repülőgép. Év 1956. Fotó adományozó: fortepan.hu / Fortepan
A Goldtimer Alapítvány Li-2-es gépe több szempontból is különleges. Ez a világ egyetlen repülőképes Li-2-ese.

A típust a Szovjetunióban gyártották az 1930-as évektől az 50-es évekig, és a második világháború után a keleti blokk országaiban is széles körben használták. Mára azonban a legtöbb gép megsemmisült vagy múzeumba került. A világ egyetlen üzemképes Li–2-ese a Goldtimer Alapítvány tulajdonában lévő és a budaörsi repülőtéren állomásozó gép.

Ezt a példányt 75 évvel ezelőtt 1949-ben építették a taskenti 84. sz. repülőgépgyárban 18433209 gyártási számmal. A Goldtimer Alapítvány Li-2-eséről majd a következő részben mesélünk.
Fotó: www.aerosport.hu
Forrás: www.goldtimer.hu
