A hulladékokról szóló európai uniós irányelv értelmében a tagállamokban 2025 januárjáig el kell kezdeni elkülönítve gyűjteni a textilhulladékot. Magyarországon mintegy 1500 textilgyűjtő konténer található, a konténerek száma azonban 2027-ig 6000-re nő. Megkezdődött ugyanis a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. textilgyűjtőkonténer-telepítési programja, amelynek keretében 4500 modern textilgyűjtő konténert telepítenek három éven belül.
Globálisan a 20 évvel ezelőttihez képest még mindig átlagosan 60 százalékkal több ruhát vesz minden vásárló, ennek következtében pedig évente 92 millió tonna textilhulladék keletkezik.
Ez azt jelenti, hogy másodperenként egy teherautónyi ruha kerül a világ valamelyik szemétlerakójába. Miközben pedig a kínálat és a megvásárolt termékek száma folyamatosan és drasztikusan növekszik, a textiltermékek is egyre rövidebb idő alatt válnak hulladékká. Nem csoda: a fast fashion növekedésével a ruhagyártás mennyisége nőtt, a minősége pedig romlott. Pedig a becslések alapján egyetlen pamutpóló elkészítéséhez is 2700 liter vízre van szükség, ami annyira komoly mennyiség, hogy egy embernek ivóvízként 2,5 évig elég lenne.
Az Európai Unióban kidobásra szánt használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze azért, hogy újra lehessen használni azokat, és mindössze 1 százalékát hasznosítják újra ruházati termékként. Még csak most kezdenek ugyanis megjelenni az ezt lehetővé tevő technológiák. Az Európai Unió felmérése szerint egy európai lakos évente átlagosan körülbelül 26 kilogramm textíliát vásárol, és 11 kilogrammot dob ki a szemétbe.
Ennek 87 százalékát elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el, így a nem szelektált, kommunális kukába dobott ruhák, textíliák nagy megterhelést jelentenek a környezetnek – hívta fel a figyelmet Agatics Roland, a Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátoraként működő DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A hulladékgazdálkodási szakember rámutatott: a szintetikus vagy vegyszerekkel kezelt textilek speciális hulladéknak minősülnek, hiszen akár kétszáz évig is eltartó biológiai lebomlásuk során káros anyagokat juttatnak a levegőbe, a vizekbe és a talajba. A globális vízszennyezés mintegy 20 százalékát, valamint a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékát ma a textil- és divatipar okozza. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 ezer mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba. Az EU-ban 2020-ban történt textilvásárlások személyenként körülbelül 270 kilogramm szén-dioxid kibocsátást eredményeztek. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban vásárolt textiltermékek 121 millió tonna üvegházhatású gáz bocsátásáért felelősek.
(Photo by MARTIN BERNETTI/AFP via Getty Images)
A nemzetközi légi és tengeri közlekedésből összesen nem származik ekkora mennyiség az EU adatai szerint! Nagyon fontos tehát, hogy ezen a területen is jelentősen csökkentsük a környezeti terhelést, minél hamarabb kialakítsuk a körforgásos gazdasági modellt – hangsúlyozta Agatics Roland. Elmondta, hogy ennek érdekében – figyelemmel az erre vonatkozó uniós irányelvre -, Magyarország felkészül arra, hogy a textilhulladék szelektív gyűjtése is elkezdődhessen, legkésőbb jövő év elejéig. Ennek érdekében a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. már elkezdett textilgyűjtő konténereket telepíteni és 2027 végéig összesen 4500 modern textilgyűjtő konténert tesznek ki.
Az új, Magyarországon gyártott, feltörésbiztos konténerekbe körülbelül 250 kilogramm textília gyűjthető össze, hogy aztán ezt a hulladékot szétválogatás után újrahasznosítsák vagy újra felhasználják. Minden 2000 lakosúnál nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, ha a telepítési feltételek biztosítottak. A konténerek telepítésére az önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online pályázhatnak. Az első ilyen konténerek már megtalálhatók egyes hulladékudvarokban, kiskereskedéseknél, illetve hamarosan Mohácson, Nyergesújfaluban, Tiszafüreden és Sárbogárdon is kihelyeznek belőlük.
Az EU-ban eközben már érlelődik a textilhulladékra vonatkozó szabályok módosítása. Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket vezethetnek majd be. Nem kizárt, hogy a textíliák – például ruházati cikkek, lábbelik, kiegészítők – gyártóinak, valamint az ilyen termékeket az európai egységes piacra hozó cégeknek a szelektív gyűjtés, válogatás és újrahasznosítás költségeit fedezniük kell majd.