A visszaváltási rendszerben a fogyasztó már 2024. július 1. után forgalomba hozott kötelezően visszaváltási díjas termék után 50 Ft visszaváltási díjat fizet a vásárláskor, amit azonban visszakap, ha az üres palackokat visszaváltásra alkalmas állapotban (nem tömörített, olvasható vonalkód) egy gépi vagy kézi visszaváltási pontra visszavisz.
Szerintem a legegyszerűbb módja, hogy a bolygónkat elárasztó műanyag invázióval leszámoljunk, ha elkezdünk tudatosan, csomagolóanyag mentesen élni. Számtalan megoldás van arra, hogy a jobb esetben a kukába kerülő palackokat, fémdobozokat mellőzzük a bevásárlókosarunkból. A Kárpát-medence nevéhez hűen rengeteg vizet tárol. És szerencsére szinte mindenhol jó minőségű ivóvíz folyik a háztartások csapjaiból. Amennyiben szükséges szereltessünk fel vízszűrőt a csapra, vagy vegyünk szűrőbetétes vizeskancsót. Aki pedig a „szúrós vizet” jobban szereti, annak még a szódakészítőgép lehet egy remek választás. És ha nem a lakásban szeretnénk fogyasztani a vizet, akkor öntsük bele egy kulacsba, és máris sokat tettünk a szeméthegyek méretének a csökkentésére. Az pedig nem elhanyagolható, hogy a pénztárcánk is kevésbé érzi meg a forró nyári napokat…
De nézzük milyen változások élesedtek pár napja a féléves “türelmi” időszak után.
2024 júliusától Magyarország is bevezette az italcsomagolások – a PET- és üvegpalackok, valamint az alumíniumból készült italosdobozok – visszaváltási rendszerét. „Az új törvényi szabályozással jóval magasabb hasznosítási arányt érünk el ebben a szegmensben, ezáltal pedig hazánk jelentősen hozzájárul majd a környezeti terhelés csökkentéséhez” – hangsúlyozta Agatics Roland, a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Magyarországon évente legalább másfél milliárd PET-palack kerül forgalomba a Greenpeace tavalyi közlése szerint. A jelentősen megnövekedett műanyagtermeléssel párhuzamosan a műanyaghulladékok éves mennyisége is rendkívüli mértékben emelkedik, és szinte nem telik el úgy hét, hogy ne érkeznének híradások a műanyagszemét környezetünkre, legfőképp a vizeinkre és állatvilágukra gyakorolt pusztító hatásáról.
„Némi optimizmusra adhat okot, hogy a szelektíven gyűjtött – például a műanyag csomagolási – hulladékok volumene is emelkedik hazánkban. Szakmai oldalról tekintve ez az elmúlt időszak strukturális változásainak és az eszközállomány jelentős fejlesztéseinek, köztük az arra alkalmas gyűjtőedények és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtőautók alkalmazásának, vagyis annak az eredménye, hogy folyamatosan fejlődött a szelektív hulladékgyűjtés hatékony megvalósítását kiszolgáló infrastruktúra. Másfelől a szemléletformálás jóvoltából az emberek is egyre környezettudatosabbá váltak az utóbbi 10-15 évben, és úgy vélem, ez a fellendülés korántsem állt meg. Az egyértelműen javuló tendencia ellenére azonban a szelektív hulladékgyűjtés aránya még így is elmarad az uniós elvárásoktól, a tervek szerint ugyanis 2025-től a háztartási hulladékok legalább 55 százalékát kell majd hasznosítani. Fontos, hogy minél többen felismerjék: a Földet elborító hulladékok is tovább fokozzák a klímaválságot, amelynek elhárítása érdekében azonnal cselekednünk kell. Felelős hozzáállással – a többi között a szelektív hulladékgyűjtéssel vagy az élelmiszer-pazarlás megállításával – nagymértékben csökkenthetjük a hulladékok mennyiségét, és világszerte egyebek mellett energia- és anyagtakarékos gazdálkodás, tehát körforgásos gazdaság kialakítására és fenntartására van szükség” – emelte ki a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az uniós tagállamok – köztük hazánk is – számos intézkedést tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a műanyaghulladékok volumenét, ami mindannyiunk közös érdeke. Az Európai Unió egyik legutóbb közzétett összefoglalója arról tanúskodik, hogy megsemmisítésüknek az energetikai hasznosítás az egyik legnépszerűbb formája kontinensünkön, 42,6 százalékukat »hatástalanítjuk« ily módon. Ezt 32,5 százalékos aránnyal az újrafeldolgozás követi, ám 24,9 százalékuk továbbra is – válogatatlan formában – a lerakókban vagy az égetőkben végzi. Az összegzés szerint mivel az Unión belül egyelőre kevés lehetőség, technológia és forrás áll rendelkezésre, az újrafeldolgozás céljából összegyűjtött hányad mintegy 50 százalékát EU-n kívüli országokba szállítják. Kína legutóbbi, e hulladéktípus bevitelére vonatkozó korlátozásai azonban valószínűleg tovább csökkentik az EU exportját. Mindez a műanyaghulladékok felhalmozódásának, égetésüknek és lerakásuknak a fokozott kockázatát jelenti. A műanyagtermelés csökkentésével egyidejűleg tehát növelnünk kell, illetve hatékonyabbá kell tennünk a hasznosításukat, amire egyebek mellett a körforgásos gazdasági modell és klímabarát módszerek alkalmazása révén igyekszik megoldást találni az Unió.
Az EU konkrét célokat tűzött ki a polietilén-tereftalát, azaz PET-palackokkal összefüggésben, amelyek szigorúbb szabályozás alá kerülnek. Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó uniós irányelv szerint 2025-től legalább 25 százalékban újrahasznosított anyagokat kell tartalmazniuk, ami 2030-ra 30 százalékra emelkedik. Emellett ugyancsak 2025-re a tagállamoknak 77 százalékos, 2029-re pedig 90 százalékos visszagyűjtési arányt kell teljesíteniük a forgalomban lévő műanyag palackok tekintetében, amelyeknek egyúttal rögzített kupakokkal és fedelekkel kell majd rendelkezniük.
A kötelező visszaváltási rendszerbe tartozó termékek körébe tartozó italok már csak a MOHU által lefolytatott regisztráció után hozhatók forgalomba 2024. július 1-től.
