Japán nemzeti jelképe a Budai Várnegyed délnyugati oldalán
Talán még a teljes napfogyatkozást is könnyebb “elcsípni” mint a Tóth Árpád sétányon a japáncseresznyefák virágzását… Sajnos a tavaszi hajnali fagyok nem kedveznek a gyümölcsösöknek. Így a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, közvetlenül a várfal mellett húzódó, a Bástya sétány részét képező sétányon található díszfasor is ritkán látható teljes pompájában.
A Bástya sétány a Várhegy nyugati, északi és részben keleti várfala mögött, hadi célokra szolgáló sikátorok helyén húzódott. Azután jött létre, hogy a vár erőd jellege megszűnt. A 19. században fásították a nyugati szakaszt, és ekkor adták át sétányként a nagyközönségnek, majd 1936-ban az északi és keleti szakaszokat is ugyanígy alakították ki, Buda visszavételének 250. évfordulójára.
A második világháború a sétányon jelentős károkat okozott, így 1966-70 között korabeli modern kertészeti elvek szerint újjáépítették, és több szakaszra bontották. A szakaszok mai nevei:
Siluan Mănuilă park
- Tóth Árpád sétány, nyugati rész. Itt található az Anjou bástya és itt áll az utolsó budai pasa, Abdurrahmán emlékköve.
- Babits Mihály sétány, keleti rész. Ennek északi és keleti részét a Bécsi kapu köti össze, a keleti szakasz az Erdélyi bástyáig tart.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára valamint a Budavár visszavételének emlékműve és a Bécsi kapu
A sétány helyén a középkorban egy keskeny, hadicélokat szolgáló sikátor húzódott. A törökök kiűzése után két évtizeddel, az akkor még romos várfal mentén, 1720-ban kettős fasort telepítettek, azaz az út mindkét oldalára egyet-egyet, elsőként a mai főváros területén. Miután a vár védelmi jelentősége csökkent, 1810 körül elkezdődött egy járható út kifejlődése.
Hadtörténeti Múzeum (ősz)
Buda visszafoglalásának 250. évfordulója alkalmából, 1934-36-ban alakították át sétánnyá és rendezték a nyugati szakasz környezetét. Mai formáját a második világháború pusztításait követő helyreállítási munkálatok során kapta.
Középső részén található Petri Lajos alkotása az Az erdélyi kettes huszárok hősi emlékműve. Az alkotás az első világháborúban elesett 2-es huszároknak állít emléket.
Legutóbb 2005 és 2011 között újították fel. Ezen felújítás során a külső fasort egységesen japán díszcseresznye fákra cserélték.
Minden esztendőben a sétány talán legjobban várt “attrakciója” amikor a Kelet-Ázsiából származó díszcseresznye fák virágba borulnak.
A japáncseresznye a közönséges cseresznyéhez hasonló igényű, levele is hasonló ahhoz. Széles koronájú, 8-10 méterre is megnövő fa. Amíg a közönséges cseresznye levelei a végükön egyenletesen hegyesednek, szélük szabálytalanul durván fogazott.
A japáncseresznye levele a végén hirtelen elkeskenyedik, majd hosszú hegyben végződik, a levél széle egyenletesen, aprón fogazott, a fogak előre állnak és finom szálkaszerű hegyben végződnek.
A cseresznyevirág (japánul szakura 桜) Japán nemzeti jelképe és a japán identitás része; a japáncseresznye (Prunus serrulata) számos nemesített változatának tavasszal nyíló virága, amelyekből termések nem származnak (meddő virágok).
A cseresznye virága nemzeti virág, sok zenei, képzőművészeti és irodalmi mű témája. A japánok a virágnéző ünnepségeket (hanami) országszerte mindenütt megtartják, a cseresznyevirágzás idejétől függően időbeli eltéréssel. Japán legnagyobb cseresznyevirág-néző helye a Mjógi-hegy lábánál levő Szakura no Szato („Cseresznyefalva”), ahol több mint ötezer cseresznyefa található.
A cseresznyevirágokat alig néhány napig lehet megtekinteni, ezért a Japán Meteorológiai Intézet ebben az időszakban előrejelzéseket készít, hogy délről északra haladva melyik zónában hány százalékban virult már ki a cseresznyevirág. Így ne csodálkozzunk, ha hazánkban is “tiszavirág életű” ennek a csodának a látványa.
Tóth Árpád: A SOK TAVASZI SZÍNNEK…
A sok tavaszi színnek mért örülsz,
A zengő zöldnek s mind a többinek,
Mely föld alól, szivárványfényü tűz,
Most fellángol, ó, mindez minek?
Bolond tavasz! te is csak elröpülsz,
Benned is él az örök élet vágya,
S téged is vár az ősz halottaságya,
És elvonulnak a harsány szinek…
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Helyszín: Tóth Árpád sétány
Infó: wikipédia
