Heckertámadás, kiberháború: fogalmak, amelyekkel egyre gyakrabban találkozhatunk. Az informatikai robbanásszerű fejlődésével, gazdaságunk, iparunk, tárasadalmunk, mindennapi életünk szorosan összefonódott a számítógéppel és az internettel. Erőművek, kórházak, bankok, úthálózatok, de még saját adataink biztonsága is jelentősen függ az informatikai rendszerektől és ezek sebezhetőségétől. Sokak szerint a XXI. század legveszélyesebb fegyvere egy profi hacker kezében lévő számítógép. Vajon tényleg fel kell készülnünk, ilyen típusú támadásokra? Tényleg meg lehet bénítani egy országot az informatikai rendszerén keresztül? A vírusfertőzések gyakorlatilag a számítógépekkel egyeidősek. 2007 óta pedig már azt is tudjuk, milyen egy háború a kibertérben. Egy újfajta hadviselés született, amikor oroszországi hekkerek napokra lebénították az észtek informatikai rendszerét. Magyarország a többi Közép-európai országhoz hasonló veszélynek van kitéve egy kibertámadás tekintetében. Az igazi célpontok továbbra is a világ nagyhatalmai. A 90-es évektől már az Egyesült Államok Kína és Oroszország is beépítette saját hadviselésébe az informatikai hadviselést. Magyarországot is számos kibertámadás éri. A hektivista támadás során politikai üzeneteket helyeztek el feltört magyar honlapokon. Célzott támadáskor pedig kártékony vírusok kerülnek információ szerzési céllal magyar célpontokhoz. Nemcsak kormányokat, nagyvállalatokat érhet hecker támadás. A 80-as években az informatika egy sajátos szubkultúrának indult. Ma már az egész világot észrevétlenül behálózza. Függővé váltunk és ezzel együtt kiszolgáltatottá is, a jövő pedig megjósolhatatlan. A világ, ha nem is a kiberháború, de a kibertámadások korszakába lépett.
181
Előző bejegyzés