Frangepán-várkastély az Adria partján – Krk

A Krk-szigeten található Frangepán-várkastély egy lenyűgöző történelmi emlék, amely a XII. századtól kezdve hosszú időn keresztül szolgált a Frangepán család otthonául.  

A Frangepán család (horvátul: Frankopan, olaszul: Frangipani) ősi horvát nemesi család, eredete máig sem tisztázott. Sokan megpróbálják kapcsolatba hozni őket a római Frangipánokkal. A legelterjedtebb elmélet szerint a Frangepánok az ókori római Anicius nemesi családtól származnak.

Vannak, akik szerint a Frangepánok a középkori németországi Frankföldről származnak, és a 12. században érkeztek a mai Horvátország területére. Más elméletek szerint a család eredete a longobárdokhoz vagy a bizánci görögökhöz köthető.

A család a XII. században Veglia (Krk) szigetét birtokolta a horvát nemzetségi rendszer (zsupánia) keretében.

A sziget hűbérura ekkor a Velencei Köztársaság volt, s ők adományozták a családnak a „comes” (gróf) címet. A XII. században Vrbnik (Rovoznik-kastély – Gradec vára) környékén találjuk őket, ám uralmuk kezdete nem ismert eléggé.

A XII. századtól a XVII. századig több generáción át számos világi és egyházi hatalmasságot (bánokat, hadvezéreket és püspököket) adott a horvát népnek.

A Frangepán család a XV. és XVII. század között a Zrínyi családdal együtt számos szálon kapcsolódott Magyarországhoz, és jelentős szerepet játszott a magyar történelemben is. 

A Frangepánok kezdetben a magyar királyok hűbéresei voltak, és birtokaik egy részét tőlük kapták. Ez a kapcsolat a középkorban folyamatosan fennállt, és a család tagjai gyakran szolgáltak a magyar királyi udvarban vagy a hadseregben. 

A Frangepánok több alkalommal is kötöttek házasságot magyar főúri családokkal, ami tovább erősítette kapcsolataikat Magyarországgal.

Például Frangepán Beatrix Hunyadi Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz ment feleségül.

A Frangepánok aktívan részt vettek a magyar belpolitikában is, és gyakran támogatták a különböző királyjelölteket vagy pártokat. Ez a szerepvállalás időnként konfliktusokhoz is vezetett a magyar uralkodókkal.

Frangepán Ferenc Kristóf a Wesselényi-összeesküvés egyik vezető alakja volt, amelynek célja a Habsburg-uralom elleni felkelés volt. Az összeesküvés bukása után Frangepán Ferenc Kristófot Zrínyi Péterrel együtt Bécsújhelyen kivégezték.

A Frangepánok a horvát kultúra mellett a magyar kultúrát is támogatták, és több kastélyukban magyar nyelvű feliratok és címerek is találhatók.

A várkastélyt a XII. és XV. század között generációkon át a Frangepánok építették azzal a céllal, hogy megvédje a várost, hogy támadás esetén mind a katonák, mind az állampolgárok a falain belülre menekülhessenek. 

A négyzet alakú torony a kastély legrégebbi része. Feltételezhetően a kastélytól függetlenül a székesegyház harangtornyának épült, mivel a székesegyháznak nem volt másik harangtornya. Az építés évének bizonyítéka a négyszögletes torony ajtaja felett található lunetta, amelyen az építtetők neve mellett az 1191-es évszám van tüntetve. 

A négyszögletes torony falának rétegei között freskók találhatók, így valószínű, hogy az egész tornyot liturgikus vagy egyéb ünnepségekre használták, később pedig ítélkezési funkciókat töltött be. A földszintjén van kiállítva egy IV. századi sírkő, a város nevét tartalmazó legrégibb írásos emlék.

A hengeres tornyot Velencei toronynak hívják, mert a velencei uralom alatt felújították. Ennek emléke a falába illesztett „Aureae Venetorum libertati” ( „Velence arany szabadságáért”) feliratos, szárnyas oroszlános tábla. 

Velencei torony

A torony belsejében felismerhető az az impozáns, befalazott kapu, mely az építés idején rácsos volt. 

Láthatjuk a városra néző ágyúlőrésekek, melyek a vár urait saját vazallusaiktól védték. 

Felkapaszkodva a kerek torony második emeletére, ki lehet menni a falak mentén, ahonnan kilátás nyílik a várra és a négy égtáj felé. 

A várkastély északnyugati részén a negyedik saroktorony helyén találjuk az őrség részére szolgáló, fedett és bekerített építményt ami nem volt igazi torony. 

Valószínűleg az egész várat úgy építették, hogy a falakat két meglévő, régebbi toronyhoz építették, melyeket a tenger és a város felé néző kedvező helyzetük miatt már korábban is őrtornyokként használtak. 

A falak teljes hosszában talált kőkonzolok tanúsítják, hogy mind a falakat, mind a tornyokat járőrözésre használták. 

A déli falakon olyan lőréseket látunk, amelyek a lövészek részére védelmet nyújtó elemekkel vannak ellátva. 

A kastély belseje egy fedetlen nagy terület, ahová a katonák és a polgárok menekültek veszélyhelyzetben. 

A tiszta ivóvizet a ciszterna biztosította a déli és nyugati oldalán kialakított két kimeneti nyílással.

Az északi falak ágyúfülkéiben kiállításokat rendeztek be: az egyik a gabonamérésről (amelyet mind értékesítésre, mind adózásra használtak), a másik a Krket megemlítő legrégebbi római feliratról szól, amely a falak kiterjesztéséről beszél, egyúttal bizonyítja a város létezését az i. e. 50. és 30. közötti időszakban.

A déli falak üregeiben ókori liburn sírkövek vannak kiállítva.

Keleti oldalon látható a régi falak felé vezető kijárat, melyek régebbi tornyaikkal a várkastély védelmét erősítették.

A kastély építészete a középkori erődítmények jellegzetességeit viseli magán. A vastag falak, a lőrések és a bástyák mind a védelmi funkciót szolgálták.

A Frangepán-várkastély ma Krk város egyik legfontosabb turisztikai látványossága.

A látogatók bejárhatják a kastély termeit, megcsodálhatják a középkori építészetet, és élvezhetik a városra és a tengerre nyíló kilátást.

A kastélyban rendszeresen rendeznek kulturális eseményeket, koncerteket és kiállításokat is.

A Krk-i Frangepán-várkastély egy lenyűgöző történelmi és építészeti emlék, amely betekintést nyújt a középkori életbe és a Frangepán család hatalmába. A kastély ma is fontos szerepet játszik a város életében, és minden Krk-szigetre látogató számára kihagyhatatlan látnivaló.

Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu

Térkép:  Krk-i Frangepán-várkastély

Információk: Wikipédia