A Krk-szigeten található Frangepán-várkastély egy lenyűgöző történelmi emlék, amely a XII. századtól kezdve hosszú időn keresztül szolgált a Frangepán család otthonául.
A Frangepán család (horvátul: Frankopan, olaszul: Frangipani) ősi horvát nemesi család, eredete máig sem tisztázott. Sokan megpróbálják kapcsolatba hozni őket a római Frangipánokkal. A legelterjedtebb elmélet szerint a Frangepánok az ókori római Anicius nemesi családtól származnak.
Vannak, akik szerint a Frangepánok a középkori németországi Frankföldről származnak, és a 12. században érkeztek a mai Horvátország területére. Más elméletek szerint a család eredete a longobárdokhoz vagy a bizánci görögökhöz köthető.
A család a XII. században Veglia (Krk) szigetét birtokolta a horvát nemzetségi rendszer (zsupánia) keretében.
A sziget hűbérura ekkor a Velencei Köztársaság volt, s ők adományozták a családnak a „comes” (gróf) címet. A XII. században Vrbnik (Rovoznik-kastély – Gradec vára) környékén találjuk őket, ám uralmuk kezdete nem ismert eléggé.
A XII. századtól a XVII. századig több generáción át számos világi és egyházi hatalmasságot (bánokat, hadvezéreket és püspököket) adott a horvát népnek.
A Frangepán család a XV. és XVII. század között a Zrínyi családdal együtt számos szálon kapcsolódott Magyarországhoz, és jelentős szerepet játszott a magyar történelemben is.
A Frangepánok kezdetben a magyar királyok hűbéresei voltak, és birtokaik egy részét tőlük kapták. Ez a kapcsolat a középkorban folyamatosan fennállt, és a család tagjai gyakran szolgáltak a magyar királyi udvarban vagy a hadseregben.
A Frangepánok több alkalommal is kötöttek házasságot magyar főúri családokkal, ami tovább erősítette kapcsolataikat Magyarországgal.
Például Frangepán Beatrix Hunyadi Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz ment feleségül.
A Frangepánok aktívan részt vettek a magyar belpolitikában is, és gyakran támogatták a különböző királyjelölteket vagy pártokat. Ez a szerepvállalás időnként konfliktusokhoz is vezetett a magyar uralkodókkal.
Frangepán Ferenc Kristóf a Wesselényi-összeesküvés egyik vezető alakja volt, amelynek célja a Habsburg-uralom elleni felkelés volt. Az összeesküvés bukása után Frangepán Ferenc Kristófot Zrínyi Péterrel együtt Bécsújhelyen kivégezték.
A Frangepánok a horvát kultúra mellett a magyar kultúrát is támogatták, és több kastélyukban magyar nyelvű feliratok és címerek is találhatók.
A várkastélyt a XII. és XV. század között generációkon át a Frangepánok építették azzal a céllal, hogy megvédje a várost, hogy támadás esetén mind a katonák, mind az állampolgárok a falain belülre menekülhessenek.
A négyzet alakú torony a kastély legrégebbi része. Feltételezhetően a kastélytól függetlenül a székesegyház harangtornyának épült, mivel a székesegyháznak nem volt másik harangtornya. Az építés évének bizonyítéka a négyszögletes torony ajtaja felett található lunetta, amelyen az építtetők neve mellett az 1191-es évszám van tüntetve.
A négyszögletes torony falának rétegei között freskók találhatók, így valószínű, hogy az egész tornyot liturgikus vagy egyéb ünnepségekre használták, később pedig ítélkezési funkciókat töltött be. A földszintjén van kiállítva egy IV. századi sírkő, a város nevét tartalmazó legrégibb írásos emlék.
A hengeres tornyot Velencei toronynak hívják, mert a velencei uralom alatt felújították. Ennek emléke a falába illesztett „Aureae Venetorum libertati” ( „Velence arany szabadságáért”) feliratos, szárnyas oroszlános tábla.
A torony belsejében felismerhető az az impozáns, befalazott kapu, mely az építés idején rácsos volt.
Láthatjuk a városra néző ágyúlőrésekek, melyek a vár urait saját vazallusaiktól védték.
Felkapaszkodva a kerek torony második emeletére, ki lehet menni a falak mentén, ahonnan kilátás nyílik a várra és a négy égtáj felé.
A várkastély északnyugati részén a negyedik saroktorony helyén találjuk az őrség részére szolgáló, fedett és bekerített építményt ami nem volt igazi torony.
Valószínűleg az egész várat úgy építették, hogy a falakat két meglévő, régebbi toronyhoz építették, melyeket a tenger és a város felé néző kedvező helyzetük miatt már korábban is őrtornyokként használtak.
A falak teljes hosszában talált kőkonzolok tanúsítják, hogy mind a falakat, mind a tornyokat járőrözésre használták.
A déli falakon olyan lőréseket látunk, amelyek a lövészek részére védelmet nyújtó elemekkel vannak ellátva.
A kastély belseje egy fedetlen nagy terület, ahová a katonák és a polgárok menekültek veszélyhelyzetben.
A tiszta ivóvizet a ciszterna biztosította a déli és nyugati oldalán kialakított két kimeneti nyílással.
Az északi falak ágyúfülkéiben kiállításokat rendeztek be: az egyik a gabonamérésről (amelyet mind értékesítésre, mind adózásra használtak), a másik a Krket megemlítő legrégebbi római feliratról szól, amely a falak kiterjesztéséről beszél, egyúttal bizonyítja a város létezését az i. e. 50. és 30. közötti időszakban.
A déli falak üregeiben ókori liburn sírkövek vannak kiállítva.
Keleti oldalon látható a régi falak felé vezető kijárat, melyek régebbi tornyaikkal a várkastély védelmét erősítették.
A kastély építészete a középkori erődítmények jellegzetességeit viseli magán. A vastag falak, a lőrések és a bástyák mind a védelmi funkciót szolgálták.
A Frangepán-várkastély ma Krk város egyik legfontosabb turisztikai látványossága.
A látogatók bejárhatják a kastély termeit, megcsodálhatják a középkori építészetet, és élvezhetik a városra és a tengerre nyíló kilátást.
A kastélyban rendszeresen rendeznek kulturális eseményeket, koncerteket és kiállításokat is.
A Krk-i Frangepán-várkastély egy lenyűgöző történelmi és építészeti emlék, amely betekintést nyújt a középkori életbe és a Frangepán család hatalmába. A kastély ma is fontos szerepet játszik a város életében, és minden Krk-szigetre látogató számára kihagyhatatlan látnivaló.
Élmény és Fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: Krk-i Frangepán-várkastély
Információk: Wikipédia