Főként ősszel és tavasszal űzhető a madármegfigyelés, amely kétségtelenül a rezervátum egyik fő attrakciója. A megfigyelő kunyhók évente számos madárrajongót, amatőröket és tapasztalt madárászokat vonzanak Európa szerte.
Vendicari a vándorlási útvonaluk része. Ősszel és tavasszal a vándorlás milliókat érintő természeti jelenség. A vízimadarak északi területekről a telelésre és fészkelésre alkalmas területekre vonulnak. A Vendicari rezervátum stratégiai helyen fekszik a Tunézia felé tartó hosszú útvonalon, hiszen ez az utolsó olyan terület a vízi madarak számára a mintegy 350 kilométeres afrikai partok felé vezető úton, amely megfelelő jellemzőkkel rendelkezik a pihenésre és táplálkozásra.
Nyár
A júliusi és augusztusi tikkasztó hőség, valamint a visszap áramlást biztosító csatornák hiánya a mocsarak kiszáradásához vezet, így ezekben a hónapokban csupán néhány izolált pocsolya marad.
Ennek ellenére néhány korai vonuló madárfaj fellelhető ilyenkor is, mint például a vöröslábszárcsa, a nagysalakóta és a kistárkony, a kanalasgém és a kanalas réce.
Júliusban sok mezei szövő és különböző sirályfaj vonul át a területen. Augusztusban pedig számos gólyafaj bukkan fel: szürke gém, fehér gólya és a ritkább fekete gólya. Szintén augusztusban érkeznek a területet gazdagító kanalasgémek (körülbelül 2000 pár).
Szeptember felé a rendszeres vendégek, mint például a tőkés réce és a sípoló réce, visszatérnek. Az első esőkkel pedig megjelenik a különböző billegetőfajok tömege, a parti székicske, a szürke partfutó, a nagylilik és a godóka.
Ősz
Az őszi szezonban a Vendicariba érkeznek a keletről, a Fekete-tengerről érkező közönséges sirályok és mediterrán sirályok. Észak-Franciaországból a Vendicariba telelnek a flamingók, mielőtt továbbröpülnének tunéziai szaporodóhelyeikre.
Ebben az időszakban, a téli szezonnal együtt, a rezervátumban a legnagyobb számban figyelhetők meg a tőkés récsemál testvéreként ismert tőkés récék, melyek a rezervátum igazi jelképei.
Kacsák és nagyobb gázlómadarak között némi szerencsével még darut is megpillanthatunk.
Tél
Decembertől kezdődően a mocsarakban néhány ezer példányból álló kolibri kolóniák telepednek meg. A kemény tél közepén a sárban élő madárvilág a kenti puszta-, a billegető- és a parti székicske fajokra korlátozódik.
Ez az időszak ideális a dudorka, a kékbegy és a szicíliai különlegességnek számító dolmányos sirály megfigyelésére.
A téli madárfauna képét a tőkés récsemál testvérei, valamint a kis és nagy bukótyúk teszik teljessé.
Tavasz
Amikor a telelő madarak száma csökkenni kezd, megjelennek az első fészkelőhelyekre tartó madárvonulások. A piroslábú cankák február végi első előfordulását követően Vendicariban igazi madárkavalkád veszi kezdetét!
Március-április hónapjai között különféle „limicolák” (sárrétegekben táplálkozó gázlómadarak), „ragadozók” és „gázlómadarak” (vízben vagy annak közelében élő madarak) lepik el a területet. Emellett pedig ekkor láthatók a különböző billegetőfajok, a rozsdafarkú trázsák és még számtalan más faj is!
Az utazást támogatta:
