Balatoni kilátópont a bazaltvulkán tetején – Hegyestű

Előző cikkünkben a bazalthegy kialakulásáról írtunk. Most a különleges geológiai képződményt kilátópontként fogjuk “használni”. Miután végigsimogattuk a 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokat a hegy belsejében, elindultunk a 338 méter magasságban lévő panoráma kilátó felé.  

A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt. 

A parkolószintről egy jól kiépített lépcsőn jutunk el az alap kilátószintre.

A panorámaasztalon Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festőművész rajza látható, melynek segítségével könnyebben megtalálhatjuk a Káli-medencére nyíló panoráma elemeit: hegyeket, tavakat, településeket.  A térkép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.

Minden korosztály nekivághat bátran a csúcsnak, mert számtalan pihenési lehetőség van a lépcső mellett. És közben a lombok közöt már a részleges panorámában is gyönyörködhetünk. A hegyen megtalálhatók a Balaton-felvidékre jellemző karsztbokorerdők a jellegzetes cserszömörcével, míg a Balatonra néző oldalon cseres és kocsánytalan tölgyesek.

A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. A hegy tetején Árpád-kori cserepeket, illetve egy nagyjából kör alakú falgyűrűt találtak a régészek.

Élmény és fotó: Farkas Attila / gogogo.hu

Térkép: Hegyestű

Információk: wikipedia