„A falu mindig megmarad, a falu mindig egy marad:
a falu mindig szent marad!”
/Wass Albert/
Böhönye település bemutatása
Böhönye a Balaton és a Dráva vízválasztóján, a szelíd lankákkal díszített belső somogyi dombság peremén fekszik. Böhönye környéke kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. A lankás somogyi dombok növénytársulásai gyönyörűek, sok túrázót vonzanak a térségbe. A települést minden irányból erdő veszi körül, a Dávodpuszta környéki erdőket természetvédelmi területté nyilvánították, a Boronka Tájvédelmi Körzet pedig ritka madárállományáról híres.
Böhönyét honfoglaláskori településként tartják számon. A község neve először Byhene alakban fordul elő a helységnevek történetével foglalkozó irodalomban. A település néveredete joggal foglalkoztatja a helybélieket. Több feltételezés is akad. Vannak, akik a település első birtokosairól a „Bő” nemzetségből származtatják az elnevezést.
Mások későbbre teszik a keresztelő időpontját. A néphit szerint a török hódoltság után maradt rajt a név, a törökök ugyanis a szőlőhegy alatt terelték el a rabságba ejtett környékbelieket. A monda szerint jajgatásuk messze elhallatszott s azóta, a dombot Jaj-dombnak nevezik, sőt a bűn hegyeként emlegették. Más feltételezések szerint, „Bő-hegye”, vagyis bőven termő vidékről származik a neve.
Byhenének említik1536-ban is egy adólajstromban a zágrábi püspök birtokaként. Majd 14 év múlva Behene szerepel az, az évi adólajstromban.
Gróf Festetics Pál a legnagyobb birtokosa, kinek itt kényelmesen berendezett vadászkastélya volt, amely 1876-ban épült.
A mai falu területének egy részét már 1820-ban tervszerűen osztotta ki a gróf. Azt akarta, hogy idővel Böhönye szépen rendezett várossá fejlődjék. A mai rendezettségének forrásául ez az intézkedés szolgált. A falu lakói fele részben reformátusok, fele részben katolikusok voltak. A református iskolát 1730-ban építették fel, a római katolikus iskolát három évtizeddel később. Mindkettő az államosításig működött.
A római katolikus hívők már 1765-től használhatták templomukat, mely kápolnaként is szolgált. A reformátusok is szerettek volna templomot emelni már 1748-ban, de erre csak az 1781-es türelmi rendelet adott módot, miszerint: ahol 100 református család él ott templomot is építhetnek.
Böhönye vásári privilégiumot 1794. augusztus 14-én kapott, így évente, 4 országos vásár megtartására nyert jogot, 1812-ben mezővárosi rangot kapott. A XIX. század második felében felélénkült a közélet, a polgárosodás jeleként megindultak a társadalmi szerveződések. A lakosok temetkezési egyesületet, gyászkocsi egyesületet tűzoltó egyesületet, gazdakört, községi takarékpénztárt és önsegélyező egyesületet tartottak fenn. 1876-ban olvasókör megalakulásáról adnak számot a levéltári adatok. Az 1914-es népszámlálás adatainak tanúsága szerint Böhönye jóval népesebb volt a mainál. Házainak száma 445, lakosaié 3034, kik közül 2280 római katolikus és 703 a református vallású. Postája távírója és vasúti állomása helyben volt.
Itt szerveződött meg Somogyban az első takarékszövetkezet. A község fejlődésére jellemző, hogy Böhönye volt az országban a második község, ahol Budapestet is megelőzően, községi tulajdont képező takarékpénztár létesült 1957-ben, amely, azóta is jelen van a településen.
Böhönye fejlődő, szépülő állandóan megújuló település. Nemeskisfaluddal és Szenyérrel alakított körjegyzőséget. Huszonnégy utcája új házakkal gyarapodik Az önkormányzat a teljes infrastruktúrát kiépítette, földgáz, vezetékes ivóvíz, csatornarendszer, telefon az egész község területét behálózza. Az ipartelepítés szempontjából is jó adottságokkal rendelkezik, két fő közlekedési útvonal szeli át.
Munkahelyek közül az egyik legjelentősebb, a Auma Elektrotechnik. Több középvállalkozás is jelentős számú munkaerőt foglalkoztat.
A mezőgazdaságot egy növénytermesztő szövetkezet és több kisvállalkozó, őstermelő képviseli, valamint a Claessens Group Terebezd-pusztán. A 32000 férőhelyes sertéstelep, tápüzem is munkahelyet fog biztosítani a településen élőknek.
A mentőállomás 2014 őszén került átadásra, 17 településre terjed ki a körzete.
Böhönyén 14 települést ellátó rendőrőrs, tűzoltóállomás, valamint 6 települést ellátó szociális és gyermekvédelmi, illetve 3 településre kiterjedő oktatási társulás működik.
Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kialakult intézményrendszer, az életkörülmények javítása, a lakosság elégedettségét szolgálja, a letelepülést segítse elő. Az Önkormányzat folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlesztések eszközéül szolgálhatnak.
A településre látogatónak érdemes megtekintenie még a régi haranglábat a Fő utca sarkán.
A római katolikus és református templom már két évszázada őrzi méltóságát.
A végső nyughely, a temető is megújult kerítésével, kandeláber sorával, rendezettségével, azt mutatja, hogy az itt élők kegyelettel gondolnak az elődeikre.
1993-ban avatták fel a német-magyar katonai temetőt, amely egyedüli a megyében.
A központi park ad helyet az emlékműveknek, melyek az I. Világháborús emlékmű, az 1956-os Büszkeségpont emlékmű, a Nemzeti összetartozás és az Aradi vértanúknak tisztelgő kopjafa. A második világháború hőseinek emlékét is méltó módon őrzik.
A megépült napelem park gyűjti a természet adta energiát.
Böhönyén a gyermekek ellátására, óvoda és általános iskola működik, tagintézménye a somogyfajszi Általános Iskola és Óvoda. A Festetics Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulólétszáma közel 250 fő, a Böhönyei Gézengúz Óvoda száznál több kisgyermeket tud fogadni.
Az első népkönyvtár a térségben, Marcaliban jött létre 243 kötet könyvvel. Alig egy hónap múltán 1950. március 1-én Böhönye is könyvtárat nyitott 173 kötettel. Ma állományának nagysága eléri a 16.000 kötetet. A községi könyvtárban Digitális Jólét Program Pont is működik.
A település a központja a Böhönye és Környéke Önkormányzatai Társulásának, mely 6 település partnerségét jelenti szociális és oktatási feladatok ellátásához kapcsolódóan. Nagy hangsúlyt fektetnek a felnőtt generáció képzésének támogatására, hogy ezzel is segítsék a jövőbeni boldogulásukat: ingyenes számítógépes és nyelvtanfolyamok. A nemzeti összetartozás, történelmi hagyományok ápolása, más népek kultúrájának, életmódjának megismerése érdekében testvér-települési kapcsolatot létesítettek az erdélyi Gyimesközéplok és horvátországi Sokolovac település önkormányzatával.
A település vezetésének célja a lakosság komfortérzetének javítása, a munkahelyteremtés támogatása, a szolgáltatási kínálat bővítése, élhetőbb településkép kialakítása és olyan közösségformáló erőt képező erős civil szervezeti háttér, mely összefogása eredményeként a célok megvalósulhatnak.
A településen működő civil szervezeteknek az önkormányzat által nyújtott éves támogatás az elsődleges bevételi forrása. A Civilek Háza épülete is erre szolgál, kapcsolattartás egyik helyszíne. Az együttműködés a civilekkel egész évben aktív, így például a helyi rendezvények megszervezése, megtartása közösen történik, az év közbeni, ötletek, elképzelések megoldására közösen keresik a lehetőségeket.
Legfontosabb, hogy a település gyarapodjon, erős, összetartó közössége legyen és a böhönyeiek érezzék, hogy jó itt élni.
A kulturális rendezvények száma jelentősen megnövekedett az elmúlt években, a lakosság egyre szélesebb köreit próbálják megszólítani a sokrétű, változatos kulturális programokkal
Böhönye folyamatosan fejlődő, értékeit, identitását megőrző élhető település.
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”
/gróf Széchenyi István/
