A Balatontól délre, Szántódtól alig 25 kilométerre fekszik Andocs, egy mintegy 1350 lelket számláló somogyi település. A falu gyökerei egészen a tatárjárás előtti időkbe nyúlnak vissza. Az 1332–37-es pápai tizedjegyzékben már plébániával rendelkező helyként szerepel, 1536-ban pedig három szomszédos településként – Egyházas Andocs, Kápolnás (vagy Kis) Andocs és Nemes Andocs – tartották nyilván. A török hódoltság viharait csak Nemes Andocs élte túl, a pusztuló falvak lakói ide menekültek és olvadtak össze.
Túlélés a török időkben: A jezsuita misszió
A hódoltság nehéz éveiben az andocsi katolikusokat sokáig úgynevezett licenciátusok (papi teendőket ellátó laikusok) tartották meg hitükben. A fordulatot 1640 hozta el, amikor Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére megindult az andocsi misszió, amelyet a jezsuiták vezettek egészen 1686-ig.
Az első jezsuita atya, P. Horváth János 1643-ban így számolt be a bécsi tartományfőnöknek: „A plébánia és a Mindenszentek-templom elhagyatott, romos állapotban van, ahol a csodatevő Szűzanya szobra viszont épségben most is megvan.”
A misszió hatalmas, Kanizsától Budáig terjedő területet ölelt fel. Később, 1665 és 1681 között P. Horváth Miklós atya vezetése alatt a kegykápolna gazdag vatikáni búcsúkiváltságokat kapott, és pillanatok alatt Nyugat-Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyévé nőtte ki magát.
A ferencesek érkezése és a barokk újjászületés
Amikor a törököket kiverték és Pécs 1686-ban felszabadult, a jezsuitákat visszarendelték, így az andocsi szentély harminc évre gazdátlanná vált. A pusztulást látva gróf Volkra Ottó János veszprémi püspök ferences szerzeteseket hívott a településre.
- 1716-ban négy ferences atya vonult be P. Gyarmathy Sámuel vezetésével a szegényes missziós házba.
- 1721-ben új rendházat építettek, amely 1723-ban a tűz martaléka lett – a gótikus kegykápolna azonban csodával határos módon ekkor is sértetlen maradt.
- 1725. május 8-án letették a ma is álló, barokk kolostoregyüttes alapkövét.
- 1739. május 25-én megkezdődött az új, monumentális barokk templom építése, amelyet zseniális módon a régi gótikus kegykápolnához építettek hozzá (ez utóbbi lett a szentély).
- 1747. december 17-én Padányi Bíró Márton püspök ünnepélyesen felszentelte a templomot, amelynek védőszentje a mennybe felvett Istenanya lett (főbúcsúja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján van).
Séta a templom lenyűgöző belső terében
A ferencesek érkezésekor a XV. századi gótikus kápolnában egy kopott oltárt és három szobrot találtak. Ebből a legértékesebb a ma már legalább 500 éves, koronás Szűzanyát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor. A belső tér igazi barokk kincsesdobozzá fejlődött:
A főoltár és a bal oldali hajó:
- Főoltár: A régi gótikus oltárt 1746-ban Zichy Ádám adományából cserélték le a ma látható díszes barokk műre. A Mária-szobor mellett Szent István, Szent László, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrai kaptak helyet.
- Szent Ferenc-oltár: Lengyel Gáspár készíttette 1746-ban, a szent stigmatizációját ábrázolja.
- Jézus Szíve-oltár: Eredetileg Szeplőtelen Fogantatás-oltár volt, mai formáját 1912-ben kapta.
- Szent Borbála-oltár: Niczky Borbála állíttatta 1748-ban. A festmény sajátossága, hogy a szentet lefejező hóhért (a hagyomány szerint a saját apját) a korszak gyűlöletét tükrözve török ruhában és szablyával ábrázolták.
A jobb oldali hajó és a szószék:
- Szent Antal- és Szent Anna-oltárok: Zichy Ádám és Jankovics István adományai az 1740-es évekből.
- „Jánosok” oltára: Nepomuki Szent János, Keresztelő Szent János és Szent János evangélista alakjaival.
- A szószék: Kiemelkedő művészeti érték, 1747-ben készíttette Lengyel Lajos. Tetején a földgömböt, a kígyót és a félholdat eltipró Szűzanya áll, oldalát híres ferences hitszónokok és az evangélisták szobrai díszítik.
- A gótikus és barokk rész találkozásánál egy rokokóba hajló, lenyűgöző Szentháromság-szoborcsoport kápráztatja el a látogatót (1747).
A titokzatos kripták lakói
A templom alatt két kripta is húzódik. A hajó közepén lévő, vörös márványlappal fedett sírhelyet a kegyhely nagy jótevője, Gál Gábor építtette önmaga és felesége számára 1751-ben.
A templom déli oldaláról nyílik a nagy kripta, amely évszázadokon át a nemesi támogatók temetkezési helye volt. Itt nyugszanak a Zichy, a Bezerédi és a Czindery család tagjai, de itt kapott végső menedéket báró Saarna Gottfried is. Ő egy osztrák származású főnemes volt, aki II. Rákóczi Ferenc kuruc seregében harcolt őrnagyként a magyar szabadságért, a bukás után pedig Andocson élte le hátralévő életét.
A Mária-ruhák egyedülálló múzeuma
Andocs egyik legkülönlegesebb látványossága a kegyszobor ruháinak múzeuma. A Mária-szobor öltöztetésének hagyománya 1747-ben kezdődött, amikor Széchenyi Katalin grófnő az első palástot adományozta. Ma a kolostor földszintjén berendezett múzeum több száz (már 2000-ben is 240 darabot számláló) ruhát őriz. Ezek mind fogadalmi ajándékok a világ minden tájáról: található itt népművészeti alkotás, ruha az Egyesült Államokból, Venezuelából, sőt Kínából is (egy átalakított buddhista templomi ruha formájában). A szobor öltözékét kéthetente, péntekenként cserélik az aktuális liturgikus színeknek megfelelően.
Az angyalok kápolnája és az élő zarándokhagyomány
A kegyhely egész misztikumát áthatja az az ősi legenda, miszerint a kápolnát az 1520-as években, a mohácsi vész előtt angyalok hozták el az éjszaka leple alatt Kalocsáról Andocsra. Ez a hit a mai napig olyan erős, hogy a kalocsaiak sajátjuknak tekintik a kegyhelyet, és több mint 300 éve minden esztendőben elzarándokolnak az „Ő” Szűzanyájukhoz. Mellettük a székesfehérváriak zarándoklata is közel két évszázados múltra tekint vissza.
Andocs ma is élő, fejlődő lelki központ. 1942-ben új Rieger orgonát kapott, 1979-ben szabadtéri oltárt emeltek, az 1990-es évekre pedig modern zarándokház épült a parkban.
A belső terek 1998-as, és a főoltár 2000-es felújítása óta az angyalok hozta kegyhely régi barokk pompájában várja a pihenni és feltöltődni vágyókat a Dunántúl egyik legszebb ferences épületegyüttesében.
A 2010-ben „Örökségünk – Somogyország Kincse” címmel is kitüntetett épületegyüttes évente tíz búcsúnak ad otthont – köztük a legnagyobbnak, az augusztus 15-i Nagyboldogasszony-napi, és a szeptember 8-i Kisasszony-napi ünnepnek –.
Az Andocsi Bazilika évszázadok óta hívők és művészetkedvelők zarándokhelye, ahol a művészeti kincsek és a spirituális áhítat találkozik. A templom falai közt sétálva érezni lehet a történelmi mélységet és a hit erejét. Vonzerejének titka azonban gazdag és misztikus múltjában rejlik.
Forrás: Szabó Imre: Andocs búcsújáróhegy története nyomán
Élmény és fotó: Farkas Attila / www.gogogo.hu
Térkép: